Egy négyméter magas nádfajta a magyar mezőgazdaság jövője?
A szalma, venyige, kukorica- és napraforgószár biomassza alapú erőművekben történő hasznosítása azon túl, hogy extra bevételt jelent a termelőknek, hozzájárul az ország klímaváltozáshoz és megújuló energiaforrásokhoz kapcsolódó vállalásainak teljesítéséhez. „Az egész hazai megújuló energiaforrás palettát tekintve az egyik legkomolyabb versenyelőnye a biomasszának éppen az, hogy több szállal integrálódik a gazdasági élet körforgásába, miközben ökológiai előnyei bizonyítottak és elvitathatatlanok” – hangsúlyozza Németh Frigyes, a Biomassza Erőművek Egyesülésének elnöke.
Az Európai Bizottság képviselői június végén jelezték először, hogy az uniós büdzsé jelentős részét kitevő mezőgazdasági kiadások a következő hét éves – 2014-2020 közötti – költségvetési időszakban nagyságrendileg a jelenlegivel megegyező mértékű, 371,7 milliárd eurót tesznek majd ki. Ez a teljes tervezett költségvetés 36,2 százaléka, ami a közös agrárpolitika költségvetési részesedésének jelenlegi 40 százalékos szintje mellett számottevő aránycsökkenést jelent. A fenti összegből a Bizottság előrejelzése szerint az első pillérben 281,8 milliárd euró jut majd a közvetlen támogatásokra és piacsegítésre.
Hazánkban jelenleg a legnagyobb mennyiségben az erdei faanyagot használják biomassza alapú energiatermelésre. A mezőgazdasági hulladék hazánkban elsősorban a kalászosok szalmáját, a kukorica- és napraforgószárat valamint a gyümölcsfák lemetszett gallyait és a szőlővenyigét jelentik. Ezek energetikai hasznosítása jelenleg elenyésző, azonban a megfelelő beruházások elvégzésével számos hazai biomassza alapú erőmű és hőtermelő átállítható erre a tüzelőanyagra.
Magyarországon napjainkban mintegy 4,2-4,5 millió hektáron zajlik szántóföldi növénytermesztés, ugyanakkor több százezer hektárra tehető azon szántóterületek nagysága, ahol a jelenlegi támogatási rendszer mellett is csak nehezen biztosítható a hagyományos szántóföldi kultúrákkal a profitabilitás. A szakemberek szerint hosszabb távon akár 300-400 ezer hektár rövid vágásfordulójú, fás szárú ültetvénynek is lehetne realitása Magyarországon.
A kínai energianád néven is ismert miscanthus 15 évig életképes, a 3,5-4 méter magasra növő nádfajtát a teljes életciklus alatt a második évtől kezdve akár évente két alkalommal is be lehet takarítani a növekedés ütemétől függően. A fás szárú energianyár kétévente éri el a betakarítási méretet.
