Engedély GM-burgonyának

Tizenhárom éves procedúra ért véget tegnap, amikor az Európai Bizottság engedélyezte az Amflora génmódosított (GM-) burgonya termelését az Európai Unióban. A BASF által fejlesztett Amflora ipari termelésre szánt, magas keményítőtartalmú fajta. A brüsszeli döntés nyomán a növény kereskedelmi célú termesztése még az idén elindulhat – közölte Peter Eckes, a BASF Plant Science elnöke. A társaság egyébként nemrég jelentette be: génmódosított cukorrépa kifejlesztésén dolgozik.

Nem csak a német céget kényszeríti várakozásra Brüsszel: 1998, a Monsanto MON810 kukoricahibridjének engedélyezése óta ez az első GM-fajta, amely termesztésbe kerülhet az unióban. Erre egyfelől magyarázat a hosszadalmas vizsgálat, amelynek egyik alapja az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal véleménye.

Az uniós eljárási rend szerint hiába szavazott a tagországok többsége a határozat ellen, a minősített többség hiányában a döntés joga visszaszállt a bizottságra – tudtuk meg a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium biodiverzitás-osztályának vezetőjétől. Rodics Katalin elmondta: a miniszterek tanácsa tavaly elfogadott egy kezdeményezést, amelynek értelmében az eddigi közösségi engedélyeztetés tagállami szintre kerülhet vissza a jövőben. Szerinte szerencsésebb lett volna megvárni ennek a szentesítését.

Nem véletlen egyébként az időpont: Sztavrosz Dimasz, az előző bizottság környezetvédelmi ügyekért felelős tagja ellenezte a termesztést. José Manuel Barroso nemrég hivatalba lépett második bizottságának szinte az első komoly döntése lett az Amflorát érintő jóváhagyás.

Ez elvileg Magyarországon is érvényes lehetne, hiszen az EU-nak benyújtott moratóriumunk csak a MON810 kukoricára vonatkozik – mondta Rodics Katalin. A szakértő ugyanakkor hozzátette: egy ötpárti támogatással elfogadott, Magyarország GM-szervezetektől való mentességéről szóló országgyűlési határozat alapján a kormánynak lépnie kell. „Ez nem könnyű, hiszen akkor jogosult az ország a tilalomra, ha bizonyítani tudja: az adott génmódosított szervezet humánegészségügyi vagy környezeti kockázatot rejt magában. Míg a MON810 esetében a hazai vizsgálatok is rendelkezésre álltak, ennél a terménynél csak külföldi eredményekre tudunk hivatkozni” – véli Rodics Katalin, aki szerint az egészségügyi és környezeti kockázatokon túl súlyos gazdasági, társadalmi következményei lehetnek, ha a génmódosított fajták bekerülnek a hazai köztermesztésbe.

Nem ért ezzel egyet Tóth István. A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) titkára szerint az uniós engedélyezés azt jelzi, hogy a hatóság minimálisra értékelte a termény használatának, termesztésének kockázatát. Ráadásul szerinte ezek a génmódosított termékek is hordozhatnak olyan értékeket, amelyek előnyökkel járnak a termelőknek és a fogyasztóknak is.

Magyarországon nem fogják termelni az érintett fajtát – közölte Szentirmay András, az Országos Burgonya Szövetség és Terméktanács elnökségi tagja. Erre azonban nem csak a GM-tilalom a magyarázat: hazánk az uniós csatlakozás előtti öt évben nem termelt kimondottan ipari célra szánt burgonyát, így nem is kaptunk kvótát burgonyakeményítő előállítására. Szentirmay András egyébként nem tartja valószínűnek azt, hogy az Amflora emberi fogyasztásra szánt burgonyák közé keveredne. A termény állaga nem megfelelő erre.