Földvásárlás: időt kérünk
Az államtitkár úgy vélte, hogy a nyáron lefolytathatják a szakmai egyeztetéseket az unió illetékes bizottságaival, ezt követően a végleges változatot várhatóan ősszel benyújthatja a kormány. A döntés az Európai Unió bizottságában véleménye szerint januárra várható.
A földvásárlási tilalom kiterjesztését még az uniós csatlakozás előtt kérte Budapest, másik hat új tagállamhoz (a három balti ország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia) hasonlóan. A csatlakozási szerződés alapján Magyarország esetében 2011-ig tart a korlátozás, ám ha a magyar vezetés bizonyítani tudja, hogy még 2011-ben is komoly árrobbanást idéz elő a piac felszabadítása, újabb három év haladékot kérhet erre.
A Brüsszelbe eljuttatott munkaanyag felhívja a figyelmet arra, hogy a termőföld ára még mindig jóval az európai átlag alatt van, ráadásul a magyar földszerkezet elaprózódott, így igazából semmi nem védi a spekulációs felvásárlásoktól. Az Európai Bizottság legutóbbi, az új tagországok agrárszerkezetét, termőföldárakat vizsgáló jelentésében úgy ítélte, egyelőre nem indokolt a moratórium feloldása. Ha Brüsszel mégis elutasítja a magyar kérést, arról a tagországok pénzügyminiszterei dönthetnek majd, ekkor azonban már egyhangú támogatásra lesz szükség, amely valószínűtlen.
Jó döntés volt a kormány részéről, hogy kérte a moratórium meghosszabbítását – véli Kiss Judit. A Világgazdasági Kutatóintézet munkatársa ugyanakkor hozzáteszi: a további három év aligha lesz elég a hazai és a nyugat-európai, akár 5-10-szeres árkülönbség kiegyenlítésére, inkább azért fontos, mert 2014-ig döntés születhet a hazai agrárpolitika jövőjéről. A szociális, önellátó rendszer és az exportorientált, fejlődő mezőgazdaság közötti döntés alapvető fontosságú, mivel a termelékenység befolyásolhatja a földárakat is.
A termőföld piacát a szabályozási kereteken túl elsősorban az élelmiszeripar, ezzel együtt a mezőgazdaság világszintű felértékelődése határozhatja meg a következő időszakban – véli a kutató, hozzáteszi ugyanakkor: ezzel ellentétes hatása lehet az unióban annak, ha a 2014-től kezdődő időszakban jelentősen visszavágják a közös agrárpolitika keretében nyújtandó támogatásokat.
Kiss Judit szerint növelheti a magyar kérés elfogadásának esélyeit, ha a többi, 2004-től moratóriumot kérő ország is hasonló indítvánnyal fordul Brüsszel felé. Ezt eddig Szlovákia jelezte, tudni kell azonban, hogy Varsó nem hét, hanem 12 éves haladékot kapott annak idején.
Nincs egységes szabályozás az európai unió tagországaiban
Ahány ország, annyiféle szabályozás hatályos a földterület védelméről. Egy dolog közös: nemzeti alapú diszkriminációt egyik tagállam sem alkalmazhat. Az egyik véglet Anglia, ahol mindenféle korlátozás nélkül bárki vásárolhat termőföldet. A szigetországhoz hasonlóan csak az öröklést szabályozzák Belgiumban, Luxemburgban és Skóciában is.Németországban jogi személy is vásárolhat földet, ám ezt a helyhatóságnak kell jóváhagynia. A tartomány akkor akadályozhatja meg a tranzakciót, ha úgy ítéli, a tulajdonos túlzott erőfölénybe kerül az adott területen. Közigazgatási jóváhagyáshoz kötik a birtokszerzést a dél-európai államokban és – Karintia tartomány kivételével – Ausztriában is.
A hagyományos agrárnagyhatalmak, mint Franciaország, jóval szigorúbbak: itt helyhatósági jóváhagyáshoz kötik a földhasználatot. Sőt, Bretagne-ban egyenesen a helyi nyelv, a breton ismeretét írják elő.
Elterjedt a szakmai követelmények számon kérése is. Dánia például helyi szakvizsgát – 125 hektár felett diplomát és kétéves farmvezetési gyakorlatot – ír elő, a franciáknál a főiskolai végzettségen és a hároméves vezetői tapasztalaton túl a jogi jártasság is elvárás. Ausztriában a kamara tagjai előtt kell alkalmassági vizsgát tennie annak, aki földet szeretne művelni.
Németországban jogi személy is vásárolhat földet, ám ezt a helyhatóságnak kell jóváhagynia. A tartomány akkor akadályozhatja meg a tranzakciót, ha úgy ítéli, a tulajdonos túlzott erőfölénybe kerül az adott területen. Közigazgatási jóváhagyáshoz kötik a birtokszerzést a dél-európai államokban és – Karintia tartomány kivételével – Ausztriában is.
A hagyományos agrárnagyhatalmak, mint Franciaország, jóval szigorúbbak: itt helyhatósági jóváhagyáshoz kötik a földhasználatot. Sőt, Bretagne-ban egyenesen a helyi nyelv, a breton ismeretét írják elő.
Elterjedt a szakmai követelmények számon kérése is. Dánia például helyi szakvizsgát – 125 hektár felett diplomát és kétéves farmvezetési gyakorlatot – ír elő, a franciáknál a főiskolai végzettségen és a hároméves vezetői tapasztalaton túl a jogi jártasság is elvárás. Ausztriában a kamara tagjai előtt kell alkalmassági vizsgát tennie annak, aki földet szeretne művelni. Az uniós szabályozás alapelvei - a letelepedés szabadsága
- a tőke szabad áramlása
- nemzeti diszkrimináció tilalma -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.