Nem a piacokon várható először áremelkedés, hanem a boltokban, nagyobb üzletekben, állítják a szakemberek. Varga Sándor, a Magyar Agrárkamara munkatársa a teol.hu-nak elmondta: hazánkban jelenleg 4 millió, piacra termelő, intenzív technológiával tartott tojótyúk van közel negyven gazdaságban. Közülük egyre többen döntenek a váltás mellett, ez leggyakrabban azt jelenti, hogy a tojótyúkokról húscsirkékre váltanak.
A váltás oka, hogy jövő januártól csak olyan ketrecben lehet majd tyúkot tartani, amely megfelel a brüsszeli állatjóléti előírásoknak. Bár Brüsszelben dolgoznak a megoldáson, egyelőre nincs döntés arról, hogy a határidőt kitolnák. Az új tartás feltételei ugyanis jócskán drágítanák a tojástermelést, hiszen a ketreceket le kellene cserélni nagyobbra, melyben nagyobb lenne a mozgásterük a tyúkoknak. Így viszont ugyanakkora telepen kevesebb lenne az állat.
Varga Sándor szerint, amennyiben hatályba lép a szabályozás az uniós országokban körülbelül 29 százalékos tojáshiány keletkezik, mert a szabálytalanul (régi ketrecben) tartott tyúkok tojásait nem lehet majd értékesíteni. A hiány pedig várhatóan azonnali áremelkedést okozhat.
Földi Péter, a Baromfi Termék Tanács mezőgazdasági titkára elmondta, a falusi tojásfelhozatal a teljes hazai mennyiség 40 százalékát adja, de az arány fokozatosan csökken. A tojás önköltségi ára mindent beleszámolva 19-20 forint, körülbelül ennyit, vagy 1-2 forinttal többet kap a termelő. Hogyan lesz akkor a 20 forintos tojásból 30-35? A csomagolás tojásonként 3 forint, de a felvásárló is keres rajta pár forintot, a kereskedő pedig 30 százalékos haszon alatt nem is nyúl hozzá.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.