Késik a szabályozás

Teljesen száműzné a magas transzzsírsav tartalommal rendelkező élelmiszereket a hazai üzletek polcáról egy az emberi erőforrások minisztere által jegyzett, még márciusban nyilvánossá vált rendelettervezet. A javaslat minden olyan élelmiszer forgalmazását betiltaná, amelynek 100 grammjában 2 grammnál több transzzsírsav van. A gyártóknak új, szinte minden esetben drágább összetevőkre kell átállniuk. Az alapanyagok változtatása, az új receptúrák várhatóan az áran is megjelennek majd, a rendelkezésnek köszönhetően egyes termékek ára érezhetően nőhet.

Az eredetileg szeptember elsejétől tervezett szabályozás várhatóan csúszik. A transz-zsírsavak ilyen szabályozása még korábban, 2012 elején vetődött fel. Információink szerint az érintett élelmiszer-gyártók akkor azt kérték az Emberi Erőforrások Minisztériumától, hogy megfelelő átmeneti időt biztosítson a felkészüléshez. A tárca hajlott a javaslatra, sőt, a tavasszal megjelent rendelettervezetben bizonyos könnyítések is felmerültek az eredeti elképzeléshez képest. Az egyik ilyen, hogy a már legyártott, de kifogásolt élelmiszerek a minőségmegőrzési idejükig még tovább forgalmazhatók. Az eredeti felvetés ennél szigorúbb lett volna, a feldolgozók korábban attól tartottak, hogy a határidőig nem értékesített termékeket meg kellene majd semmisíteni. Ez jelentős kárt okozhatott volna egyes gyártóknak.

„A rendelettervezet az Európai Unióban van notifikáció alatt, ezalatt elvile megkérdőjelezhetnék azt az egyes tagállamok, ám úgy gondolom, erre nem fog sor kerülni” – nyilatkozta a Világgazdaságnak az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének (ÉFOSZ) főtitkára. Folláth Györgyné hozzátette: „a notifikáció három hónapig tart, amelynek során valószínűleg nem merül fel semmiféle kifogás, amely akadélyozhatná a szabályozás változását. Annyi azonban már biztosnak tűnik, hogy szeptember elsejétől nem lép életbe az új rendszer, hiszen ahhoz már meg kellett volna jelentetni a rendeletet” – tette hozzá a főtitkár.

Folláth Györgyné lapunknak elmondta: az új receptekre való átállás az iparágon belül javarészt már eddig is megtörtént, valamilyen mértékű késedelemre csak a nehezebben reagáló kisebb gyártók esetében lehet számítani, amelyeknél a termékfejlesztés még követte maradéktalanul az elvárásokat. A főtitkár hansúlyozta: a receptúra megváltoztatása komoly munka, amelyet nem lehet rövid idő alatt lebonyolítani. Ezért a változásra a kisebb gyártók valószínűleg még nem készültek fel teljesen, míg a nagyobb piaci szereplők mára már lényegében minden terméküket a várható szabályozáshoz igazították.

„Sokat segít azonban az, hogy várhatóan a rendelet engedélyt ad majd a már legyártott termékek forgalmazására a szavatossági idő lejártáig” – hívta fel a figyelmet Folláth Györgyné.

Ennek köszönhetően a hazai cégek akár idehaza kifogásolt alapanyagból készült termékeket is gyárthatnak, ha azt exportra szánják olyan országokba, ahol a transzzsírsavakat illetően nem ilyen szigorú a szabályozás. Ha az alapanyagokra is kiterjedt volna a rendelet hatálya – ahogy az eredeti szándék volt – az drágította volna a hazai élelmiszeripar termékeit a nemzetközi piacokon, versenyhátrányba hozva ezzel a magyar cégeket.

Ennek köszönhetően a hazai cégek akár idehaza kifogásolt alapanyagból készült termékeket is gyárthatnak, ha azt exportra szánják olyan országokba, ahol a transzzsírsavakat illetően nem ilyen szigorú a szabályozás. Ha az alapanyagokra is kiterjedt volna a rendelet hatálya – ahogy az eredeti szándék volt – az drágította volna a hazai élelmiszeripar termékeit a nemzetközi piacokon, versenyhátrányba hozva ezzel a magyar cégeket. -->