Az Alkaloida tulajdonosa március közepe táján tájékoztatja Tiszavasvári polgármesterét arról, hogyan döntött magyarországi érdekeltsége sorsáról, tájékoztatták lapunkat a polgármesteri hivatalban. Az indiai Sun Pharma a Világgazdaság által (több hete) feltett kérdésekre nem válaszolt. Tiszavasvári számára az a fő kérdés az, hogy a tulajdonos pontosan milyen tevékenységeket számol fel, illetve tart meg, és, hogy az elbocsátások hogyan érinti a dolgozólétszámot. A Sun januárban közölt, még nem végleges tervei szerint csak a gyógyszergyártást és a csomagolást tartaná fenn Magyarországon.
Január végi válaszlevelében Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikai államtitkár közölte Fülöp Erik tiszavasvári polgármesterrel, hogy a kormány a munkahelyek megvédését is feladatának tekinti. Január közepén ezért felvette a kapcsolatot a Sun Pharmával, hogy javaslatot tehessen az Alkaloidánál várható átszervezések kapcsán. A kormány elsősorban munkahely-megtartó támogatást adna, illetve hasonló célú átképzést támogatna. A gyárat üzemeltető ICN Magyarország Zrt-nek a 2013 márciusában zárult üzleti évben 20 millió dolláros üzemi vesztesége és 24 millió dolláros mérleg szerinti vesztesége volt.
„A tiszavasvári Alkaloida korábban 12-13 ezer hektárnyi vetésterületről vásárolta fel az alapanyagot, amely a mákszemekkel kevert tört mákgubót tartalmazta. Ezzel a gyár minden évben hozzávetőleg 4-500 termelőnek biztosított megélhetést” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Isztin Ferenc. A Máktermelők és Termelésszervezők Országos Szövetségének elnöke lapunknak hozzátette: a céggel szerződésben álló termelők nem kizárólag mákkal foglalkoztak, döntő többségük búzát, kukoricát és több más növényt is termesztett, ugyanakkor a mák az érintett gazdák egyik fontos bevételi forrását jelentette. „Az ipari mák termesztése más növényekkel összehasonlítva komolyabb odafigyelést igényel, de a jövedelmezősége is nagyobb. Az alapanyag korábbi felvásárlási ára 330 és 350 forint körül mozgott kilogrammonként, amely már egy tonnás hektáronkénti termésnél is nyereséget jelentett. Idehaza a termésátlag rendszerint egy-másfél tonna körül mozgott, vagyis a máktermesztést jövedelmezően lehetett folytatni” – tette hozzá Isztin Ferenc.
A Szövetség elnöke szerint az, hogy a termelők exportálhatják a megtermelt ipari mákot, rövidtávon megoldja az Alkaloida távozása miatt kialakult helyzetet, hosszútávon azonban ez nem lesz elegendő. „A mostani becslések szerint az ipari mák termőterülete jelentősen, a korábbinak akár egyharmadára is csökkenhet, vagyis jelentős visszaesést szenvedhetnek a termelők” – fogalmazott lapunknak Isztin Ferenc. Az elnök szerint a hazai máktermelés csak akkor lenne biztonságban hosszabb távon, ha egy új magyarországi üzem dolgozná fel az alapanyagot. Ez azonban legkevesebb 2-3 milliárd forintba kerülne, és a gyár megépítése is legalább két évig tartana – véli Isztin.
Más szakértők szerint egy nagyobb kapacitású mákfeldolgozó üzem beindítása ennél is többe, akár 5 milliárd forintba is kerülne. Kérdés, hogy mely piaci szereplő vállalná a költségeket.
Lehet, hogy Tasmániában fogják folytatni
Rendkívüli érdeksérelmet hoz az ipari mák termesztőinek, ha a tiszavasvári Alkaloida a mák termeltetését más országokban kívánja megvalósítani – figyelmeztettek már korábban is a máktermelők. A Magyarországon megtermelt ipari mák jelentős hányadát a Tiszavasvári Alkaloida Gyár vásárolta fel, illetve a termelők részére előfinanszírozással biztosította a vetőmagot is. A hírek szerint a cég a máktermesztést Tasmániában kívánja folytatni. Magyarország a világ egyik legnagyobb morfiumtermelője, az orvosi céllal fájdalomcsillapítóként használt szert ipari eljárással az Alkaloida gyárában állították elő.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.