Még tart a tejpiac válsága

Jelentősen javult a helyzet a hazai tejágazatban a tavalyi mélypont óta, ám a termelők még mindig nem tudják elérni a piacon az önköltségi árat, ami a tehénállomány és a tejtermelés jelentős csökkenését hozhatja magával – mondta el a Világgazdaságnak Istvánfalvi Miklós, a Tej Terméktanács elnökhelyettese. A Pusztavámi Tejszöv Zrt. elnök-vezérigazgatója kiemelte: jelenleg 65–70 forint közötti árat lehet kapni a nyers tej kilójáért, míg a telephelyről exportálók 26,5–27 eurócentet (70,5–71,8 forintot) kaphatnak érte. Ehhez képest az előállítás 70–90 forintjába kerül a termelőknek.

A pár százalékos javulás azonban távolról sem jelzi, hogy az árak visszatérnének a 2008-as, 40 eurócentes csúcsszintre. Mint Istvánfalvi Miklós közölte, a második negyedévben nagyjából az év eleji árral számolnak, emelkedésre csupán az év második felében számítanak, ám a felvásárlás várhatóan akkor sem közelíti meg a két évvel ezelőtti szintet.

A 2008-as felfutás után a felvásárlási árak tavaly nyárra zuhantak történelmi mélységekbe. Ennek nyomán az Európai Unió rendkívüli intézkedéseket hozott: újra bevezették az exporttámogatást, és 300 millió eurót különítettek el. Az Európai Bizottság legfrissebb negyedéves tejpiaci jelentésében már optimista hangon számolt be a helyzetről – nyilatkozta lapunknak az uniós agrárminiszterek tegnapi brüszszeli tanácsülése után Gráf József. A szakminiszter hozzátette: ez nem egyezik a magyar állásponttal, hiszen a tejtermelők még mindig csak az önköltségi árat tudják elérni, ráadásul a felvásárolt intervenciós készletek még Európában vannak, ezek piacra kerülése tovább nyomhatja az árakat. Ugyanakkor megerősítette: a rendkívüli, kilónként 50-60 filléres forrást jelentő uniós támogatáson túl napokon belül megjelenik az a pályázat, amelynek esetében ennek tízszerese nyerhető el.

A támogatások azonban távolról sem oldják meg a piaci zavarokat, így az import előretörését. Bár Magyarország még az elmúlt időszakban tapasztalt visszaesés után is önellátó lehetne, a behozatal 5,5-6-szorosa az uniós csatlakozás előtti szintnek, és az import 81 százaléka négy uniós országból érkezik – tudtuk meg Bakos Erzsébettől. A hazai export zömében harmadik országok felé áramlik.

A külkereskedelmi mérleg romlását az Agrárgazdasági Kutatóintézet adatai is megerősítik: e szerint a kivitel 2009-ben 10 százalékkal csökkent, miközben az import egy százalékkal emelkedett. A mérleg 25 százalékos romlásához ugyanakkor a forint erősödése is hozzájárult.

A termelők, a felvásárlók és a kereskedelem viszonyát rendező bizottsági javaslatot, amelyet a tárcavezető szerint az elmúlt 2-3 évben tapasztalt piaci egyenlőtlenségek – például a tej árának drasztikus csökkenése után is ugyanolyan szinten maradó fogyasztói árak – indokolnak, elsősorban Nagy-Britannia és Svédország ellenzi.

Ennek ellenére Gráf József úgy látja, még ebben a fél évben eredményesek lehetnek a tárgyalások.

A termelők, a felvásárlók és a kereskedelem viszonyát rendező bizottsági javaslatot, amelyet a tárcavezető szerint az elmúlt 2-3 évben tapasztalt piaci egyenlőtlenségek – például a tej árának drasztikus csökkenése után is ugyanolyan szinten maradó fogyasztói árak – indokolnak, elsősorban Nagy-Britannia és Svédország ellenzi.

Ennek ellenére Gráf József úgy látja, még ebben a fél évben eredményesek lehetnek a tárgyalások.-->