A madárinfluenza-járvány ellenére lesz elegendő tojás húsvétra – mondta Végh László, a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetségének elnöke. Mára azok a gazdaságok is visszaállították az állományaikat, amelyeknek a fertőző megbetegedés miatt meg kellett szabadulniuk a tojóktól.
„Az ünnepi időszakban fogy a legtöbb tojás, a karácsony és a húsvét egyformán kiemelt időszak – mondta Végh László. – Természetesen a termelők igyekeztek úgy pótolni az elveszett állományt, hogy mostanra termelni tudjon. A kiesés nem okoz drágulást. A tavalyi nyomott árak után idén már elégedettek a felvásárlói árakkal a termelők.”
[caption id="" align="aligncenter" width="600"] Könnyen megtudhatjuk, hazai-e a tojás - Kép: MW[/caption]
A fogyasztói árakra az ünnepek előtt az importtojás sem lesz hatással, a húsvét ugyanis nem az az időszak, amikor dömpingáron kerülne a piacra a tojás. Igaz ugyan, hogy az uniós termelők sokáig lenyomták a belpiaci árakat, de a forgalmi adó csökkentésével és a közúti fuvarozási rendszer ellenőrzésének megerősítésével nagyrészt sikerült kiszűrni az áfacsalással érintett szállítmányokat.
Tavaly több mint kétmilliárd darab fogyott
Az ünnepi beszerzéssel az elmúlt évekhez hasonlóan idén sem lesz gond, importtojás is kerül a boltokba. Erre nemcsak ilyenkor, de év közben is szükség van. Igaz ugyan, hogy Magyarországon tavaly tíz százalékkal, mintegy 100 millió darabbal nőtt a nagyüzemi tojástermelés, de ez így sem elég. A cél az, hogy tovább növekedjen a hazai mennyiség, és ahogy korábban, Magyarország ismét önellátó legyen tojásból. Tavaly egyébként 2,14 milliárd étkezési tojás fogyott, amiből 600-700 millió darabot háztájiban állítottak elő, és körülbelül ugyanekkora volt az import aránya is.
Külföldről sok selejtes tojás érkezik
A behozatallal nem az a probléma, hogy túl nagyarányú, hanem hogy így is sok közötte a silány minőségű. Molnár Györgyi, a Magyar Tojásszövetség titkára azt mondta: az Agrárgazdasági Kutató Intézet 200 kiskereskedelmi egységre és csaknem 400 ezer étkezési tojásra kiterjedt felmérése megállapította, hogy az importtojások mintegy 70 százaléka a kisméretű – S és S/M jelölésű – kategóriába tartozik. Ezt a kategóriát az EU-ban korábban csak ipari célokra hasznosították, és az unió nagy részében étkezési tojásként ma is eladhatatlan. A szövetség hangsúlyozza: a tyúkállományok egész életükben csak 5-6 százalékban termelnek ilyen kisméretű tojásokat, tehát importból főleg selejtes tojás kerül az országba, és mivel az unióban túltermelés van, legtöbbször olcsóbb a hazainál.
Nálunk olcsó a tojás
Ráadásul az, hogy az S-es méretű tojás olcsó, ugyancsak csalóka. Nem jár jobban a vásárló, ha az olcsóbb, de kisebb méretű tojást választja. Erre hívja fel a figyelmet a Nemzetgazdasági Minisztérium nemrég életbe lépett rendelete is. Eszerint a boltokban azonos betűmérettel kell feltüntetni a tojás darabonkénti és kilós árát is, így könnyebb eldönteni, melyik mérettel járunk jobban.
A tojás fogyasztói ára az Egyesült Királyságban a legdrágább (10 tojás 3,12 euróba kerül), Csehországban pedig a legolcsóbb (1,12 euró), ezt csak kismértékben múlták felül a hazai tojásárak (1,18 euró), Németországban 1,39, Ausztriában 1,6, Szlovákiában 1,4 eurót kérnek el 10 darab tojásért. Az elmúlt években a tojás fogyasztói átlagára Magyarországon 2012-ben volt a legmagasabb, elsősorban a kötelező technológiai váltással összefüggésben, akkor 420 forintot kellett fizetni tíz tojásért. Most, minőségtől függően, 360–450 forintot kérnek érte.
Könnyen megtudhatjuk, hazai-e a tojás - Kép: MW -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.