Ötszázmilliárddal többet ígér Orbán a gazdáknak
A források növekedésének hátterében ugyanakkor az áll, hogy a 2007 és 2013 közötti időszak kezdetekor, az úgynevezett „phasing in” időszakban a magyar gazdák a régi tagállamok termelőinek járó kifizetések 25 százalékát kapták csak. A fokozatos emelkedés révén ez az arány csak idén, 2013-ban éri el a száz százalékot, a 2014-től induló keretköltségvetésben már egyenlő feltételek lesznek. 2013-hoz képest 2014-re azonban várhatóan 3 eurót meghaladó összeggel fog csökkenni a hektáronkénti területalapú támogatás.
A közös agrárpolitika támogatásainak legalább a megőrzését tartotta elérendőnek Czerván György is. Az agrárgazdaságért felelős államtitkár egy november közepén, Varsóban, a Visegrádi Csoport agrárminisztereinek részvételével megtartott egyeztetésen leszögezte: a közvetlen támogatások forrásainak az élelmezésbiztonsághoz és a fenntartható fejlődéshez kapcsolódó célkitűzésekkel összefüggésben legalább a jelenlegi szinten kell maradniuk.
Sokáig úgy tűnt: a szilárd magyar álláspont aligha lesz tartható. Az Európai Bizottság által eredetileg a következő hétéves ciklusra javasolt 1033 milliárd eurós főösszegéből egyre-másra faragtak le összegeket a különböző javaslatok. Míg a közvetlen kifizetések érdemben nem változnak, hétéves összevetésben pedig nőnek, a vidékfejlesztésre fordítható uniós források csökkenése előrelátható volt. A vidékfejlesztési pénzek és a közvetlen agrártevékenységekhez kapcsolódó támogatások együtt alkotják az agrárkasszát, de mivel az EU-ban a kohéziós gondolat gyengül, borítékolható volt, hogy az előbbiből vágnak nagyobbat Brüsszelben.
A magyar vidékfejlesztési boríték hét évre kivetítve pedig 3,43 milliárd euró lehet.
„A viszonyítási alapnak nem 2007-nek kell lennie, a tavalyi évhez képest például csökkenni fognak a támogatások, de például az ideihez képest is néhány millió euróval csökkennek majd a támogatások 2014-től” – nyilatkozta lapunknak Raskó György. Az agrárközgazdász hozzátette: „nagyobb probléma, hogy a területalapú támogatások eddig sem az agrárium fejlesztésére fordítódtak, hanem a földtulajdonosoknak jelentettek adómentes bevételt, sokaknak pedig mintegy szociális segályként funkcionál.”
Raskó György kifejtette: „1990-hez képest a legjelentősebb agrártermékek termelési értéke komolyan visszaesett, a baromfi esetében ez kétharmadára, a sertéshús esetében pedig harmadára csökkent, de mérséklődött még a búza és a kukorica esetében is. A napraforgó ezalól kivétel, amelynek termelési értéke dinamikusan nőtt, a többi esetében átlagosan 50 százalék körüli csökkenés következett be. Van azonban olyan ország, amely tudott élni az uniós lehetőségekkel, Lengyelország termelési értéke 1990-hez képest 60 százalékkal nőtt.”
Idő előtt elfogyhat a pénz?
A 2007–2014-es EU-költségvetés összegéhez, illetve az Európai Bizottság által javasolt számokhoz képest is kisebb uniós büdzsét fogadott el a múlt heti EU-csúcs 2014–2020-ra vonatkozóan, azonban a megállapodás ettől még pozitív marad – mondta az Európai Bizottság magyarországi képviseletének vezetője egy háttérbeszélgetésen. Szűcs Tamás szerint ugyanis figyelembe kell venni a politikai realitásokat és azt, hogy a büdzsét gazdasági válság közepette fogadták el a tagállamok. A képviseletvezető rámutatott: soha nem volt akkora különbség az EU-büdzsé kötelezettségvállalási, illetve kifizetési kerete között, mint ami a következő hétéves büdzsénél lesz. Az előbbinek összege 960, az utóbbié pedig 908 milliárd euró. Ez annyiban okozhat gondot, hogy ha a tagországok a becsültnél több forrást tudnak majd ténylegesen lekötni, akkor könnyen mínuszba fordulhat az egyenleg, vagyis a keretköltségvetés egyes évekre lebontott kifizetési kerete idő előtt elfogyhat. Szűcs Tamás azonban kiemelte: a bizottság szerint menedzselhető a kötelezettségvállalási és kifizetési keret közötti különbség. Ennek oka, hogy a 2014–2020 közötti büdzsé felhasználási szabályai jóval rugalmasabbak lesznek a mostanihoz képest. Eszerint többek között például lehetőség lesz arra is, hogy költségvetési fejezetek, illetve évek között is átcsoportosítsanak majd összegeket.
A következő hétéves uniós költségvetési ciklusban 480-500 milliárd forinttal több közvetlen támogatásra számíthatnak a magyar gazdák, mint a most záruló hétéves időszakban - közölte Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön, miután a Parlamentben megbeszélést folytatott a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetségének (Magosz) elnökével.
Az EU-s tárgyalások eredménye nyomán a magyar gazdáknak nincs okuk arra, hogy hátrányosan megkülönböztetettnek képzeljék magukat, "amit egyébként joggal gondoltak magukról a megelőző hét évben", mert az egy hektárra jutó támogatásuk kisebb volt, mint versenytársaiké - mondta a kormányfő újságíróknak a tárgyalás után, amelyen a magoszosok mellett részt vett Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter és Győrffy Balázs, az agrárkamara átmeneti elnöke is.
Összegzése szerint sikerült felhozni Magyarországot a nyugatiakkal azonos szintre, megszűnt az eddigi pénzügyi hátrány, ezért innentől kezdve már a magyar gazdák tehetségén, az időjáráson, a jó agrárpolitikai kormányzáson és a jó agrárkamarai érdekképviseleten múlik az, hogy az európai versenyben hogyan állunk helyt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.