Súlyos károk az agráriumban

Milliárdos károkat okoz a hazai mezőgazdaságnak az elmúlt napok szélsőséges időjárása. Jóllehet pontos adatok még nem állnak rendelkezésre, a lapunknak nyilatkozó agrárszakértők rendkívül súlyosnak nevezték a helyzetet.

Nincs olyan mezőgazdasági kultúra, amelynek ne okozna kárt annyi eső, amennyi az elmúlt napokban lehullott – emelte ki a Magyar Agrárkamara elnöke. Forgács Barna emlékeztetett: Magyarországon az éves csapadékmennyiség 5-600 milliméter, ezzel szemben április végéig már 300 milliméter hullott, ehhez adódott hozzá az elmúlt néhány napban lezúduló 100-200 milliméter. „Ez már katasztrófa” – jellemezte a helyzetet a kamara elnöke, aki hozzátette: a mélyen fekvő területekre csak 7-10 nappal az eső elállta után tudnak rámenni gépekkel. Addig az őszi vetésű kalászosok, de a repce is elveszíti a levegőt, ezáltal nem tudja felvenni a szükséges tápanyagot, ráadásul meg is dőlnek a növények. A tavasszal vetett kukoricák vagy a napraforgók sincsenek jobb helyzetben: aki el tudta vetni, annak vízben áll a terménye, a földekre kiszórt tápanyagokat pedig kimosta a víz – mondta Forgács Barna. Az egymillió hektáros hazai kukoricaterület harminc százalékán még nem tudtak vetni, ezeknek a gazdáknak az úgynevezett száznapos hibrid jelenthet kiutat. Ezt június elejéig kell a földbe juttatni ahhoz, hogy az ősszel a fagyok előtt beérjen.

A kukoricánál prognosztizálható terméskieséshez hasonlóan a lucernánál tapasztalható pusztulás is komoly következményekkel járhat az állattenyésztés számára. A takarmánynövények kisebb terméshozamán túl közvetlen probléma, hogy a mélyen fekvő területeken nem tudnak legelni az állatok. De vannak olyan gazdaságok, például Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, amelyeket már közvetlenül ért el az árvíz.

Az is gondot jelent, hogy a párás időben a kórokozók aktivitása is jóval nagyobb, miközben a belvíz miatt lehetetlen elvégezni a növényvédelmi munkákat. Az ebben az időszakban legkockázatosabb lisztharmat- vagy fuzáriumfertőzés is komoly veszélyt jelent a termésre nézve. További probléma, hogy a felázott földön nincs lehetőség a gyomirtásra sem.

A gyomosodás súlyos helyzetet idézhet elő a szabadföldi zöldségeknél, gyümölcsöknél is – mondta Mártonffy Béla. A Zöldség-Gyümölcs Terméktanács igazgatója példaként a dinnyét említette: ahol kitakarták már a veteményt, ott a szél végzett pusztítást, ahol nem, ott a nedves földben a fólia alatt burjánzó gyomok okoznak gondot. A dinnye esetében később kezdődhet a szezon, de egyelőre nem lehet megjósolni, mekkora lesz a termés.

A csemegekukorica vetéséhez hasonlóan leállt a palántázás is, míg a borsó esetében a korábban jónak ígérkező termés van most víz alatt.

Valamivel jobb helyzetben vannak a szőlősgazdák, akiknél elsősorban a szél okoz gondot, illetve az, hogy a folyamatos esőzés miatt nem tudják elvégezni a szükséges növényvédelmi munkákat – mondta lapunk érdeklődésére Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) főtitkára.

Ugyancsak a szél jelenti a fő problémát a gyümölcsfák esetében. A vihar különösen a csonthéjasokat tépázta meg, különösen a cseresznye és a meggy esetében volt nagy a pusztítás – ecsetelte a helyzetet Mártonffy Béla. Szerinte a károk mértékét még korai megbecsülni, de van olyan gazdálkodó, aki azt jelezte, a termés 80 százaléka pusztult el. Ez feltolhatja a felvásárlási árakat, ám – tette hozzá – 50 százalékos kiesés fölött már az áremelkedés sem tudja kompenzálni a kárt.

A károk felmérését nehezíti, hogy a gazdák többségének nincs biztosítása. Így – véli Forgács Barna – a Magyar Biztosítók Szövetsége által közölt – a keddi állapot szerinti – 328 millió forintos igénynél jóval nagyobb lehet a mezőgazdasági kár. Az országos szinten százezer hektárt borító belvíz ugyanakkor nehezíti az agrár-környezetgazdálkodási támogatási kérelmek benyújtását is, mivel az ehhez szükséges GPS-méréseket nem tudják elvégezni. Ennek határidejét egyébként az agrártárca június 9-ig meghoszszabbította.

Magyarországon a legnagyobb problémát a szélsőséges időjárás jelenti – emelte ki Mártonffy Béla, aki szerint ez ellen mechanikai védelemmel lehet felvenni a harcot. Ez hektáronként hárommillió forintos kiadást jelentene, ám erre nincs forrásuk a gazdáknak.

Ötmilliárd forint kárt okozhat a vihar

Az elmúlt napok viharos időjárása miatt keletkezett károk összege elérheti az 5 milliárd forintot – állapítja meg a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) kedden készített gyorsjelentése. A biztosítókhoz érkezett kárbejelentések száma már meghaladta a 11 ezret, az eddig bejelentett kárösszeg pedig az 1,5 milliárd forintot.

A biztosítók a kárrendezés felgyorsítása érdekében a károsultaknak kárelőleget folyósítanak. A hitellel terhelt ingatlanok esetében a bankok a kisebb károkban (néhány százezer forintig) általában nem kérik bevonásukat a kárrendezésbe, nagyobb károk esetén – a hitelszerződésben foglaltak szerint – a hitelező bank bevonása is szükséges, amelyre a kárrendezési eljárásban figyelemmel kell lenni.

Kisbenedek Péter, a Mabisz elnöke elmondta: kezdeményezte egy olyan szakmai fórum összehívását, amely az elmúlt napok viharkárainak tapasztalatait öszszegezve új, a lakosság szélesebb köre számára elérhető vagyonbiztosítási konstrukciók kidolgozását irányozná elő. Erre azért is szükség volna, mert jelenleg csupán a magyar lakásállomány alig 72 százaléka rendelkezik lakásbiztosítással, ez 38 ezerrel kevesebb szerződést takar, mint 2008 végén.

A Balatonon is nagy pusztítások

A vihar miatt már szombat délután bezárt a háromnaposra tervezett Balaton Boat Nemzetközi Vízisport- és Szabadidő Kiállítás. De nem csak a meghiúsult kiállításról amúgy is elmaradt látogatók miatt közelíti meg a húszmillió forintot a Balatoni Hajózási Zrt. hétvégi bevételkiesése. Vasárnap a legnagyobb orkán kitörése már a kikötőben érte a társaság hajóit, és a Tihany–Szántód közti kompforgalom csupán kedden, a személyhajó-közlekedés pedig szerdán indulhatott meg – közölte Horváth Gyula vezérigazgató, aki korábban azt nyilatkozta lapunknak: üzleti tervükben nem számolnak azzal, hogy tovább csökken az utasok száma, és hogy ez valóban így legyen, nem emelik a tarifákat. Tavaly ugyanis érezhetően kevesebb utast és gépjárművet szállítottak a BH hajói, csupán a kerékpárok száma nőtt, mintegy harminc százalékkal.

A mostani szélsőséges időjárás komoly károkat okozott a cég által üzemeltetett vitorláskikötőkben, köztük is leginkább Szemesen, ahol a másfél éve befejeződött 285 millió forintos bővítési munkálatok eredményeként a korábbi 170 helyett 330 hajó fér. Több, a kikötőben tárolt vitorlás orra betört, néhány hajó vizet is kapott, és a cég a biztosítókkal, valamint a hajótulajdonosokkal közösen próbál úrrá lenni a helyzeten.

A vihar miatt a társaság több hullámtörő mólója is beszakadt; beáztak a kikötőépületek, valamint a cég siófoki szállodája. Az első becslések szerinti 6-8 millió forintos anyagi kár jóval nagyobb lett volna, ha a cég dolgozói nem jelentkeztek volna munkára pihenőnapjukon is, hogy segítsenek a kárenyhítésben – emelte ki Horváth Gyula.

Lengyelországban egy nap alatt kétezer embert kellett kitelepíteni az ország déli részén. Több ezer házat, utakat és vasútvonalakat öntött el a víz az Odera és a Visztula mentén.

A térségben máshol sem jobb a helyzet. Az összes közép-európai országban víz borítja a szántóföldeket, óriási károkat okoz az áradás a mezőgazdaságban is. A szlová-kiai Tőketerebes mellett az Ondava folyó gátja átszakadt, s a víz elöntötte a környéket. Ugyanakkor helyenként már több mint félméteres hó hullott a Magas-Tátrában. Házakat tett tönkre, autókat sodort el az áradás, s már több száz embert telepítettek ki Csehországban. Az Ostravához közeli Bohumínban a kórházat is ki kellett üríteni.

Szlovákiában és Lengyelországban már kilenc halálos áldozatot is követelt a természeti katasztrófa. Romániában, Csehországban és Horvátországban is komoly károkat okoz az árvíz, ott is több ezer embert kellett kiköltöztetni az otthonából. A hírek szerint szinte az egész régióban gondok vannak a közúti és a vasúti közlekedéssel, illetve az áramszolgáltatással is, ennek következtében több mint húszezer háztartás villany nélkül maradt.

Lengyelországban egy nap alatt kétezer embert kellett kitelepíteni az ország déli részén. Több ezer házat, utakat és vasútvonalakat öntött el a víz az Odera és a Visztula mentén.

A térségben máshol sem jobb a helyzet. Az összes közép-európai országban víz borítja a szántóföldeket, óriási károkat okoz az áradás a mezőgazdaságban is. A szlová-kiai Tőketerebes mellett az Ondava folyó gátja átszakadt, s a víz elöntötte a környéket. Ugyanakkor helyenként már több mint félméteres hó hullott a Magas-Tátrában. Házakat tett tönkre, autókat sodort el az áradás, s már több száz embert telepítettek ki Csehországban. Az Ostravához közeli Bohumínban a kórházat is ki kellett üríteni.

Szlovákiában és Lengyelországban már kilenc halálos áldozatot is követelt a természeti katasztrófa. Romániában, Csehországban és Horvátországban is komoly károkat okoz az árvíz, ott is több ezer embert kellett kiköltöztetni az otthonából. A hírek szerint szinte az egész régióban gondok vannak a közúti és a vasúti közlekedéssel, illetve az áramszolgáltatással is, ennek következtében több mint húszezer háztartás villany nélkül maradt.-->