Szigorodhat a közraktározás

Bizalmi válság jellemzi a hazai közraktározási piacot az utóbbi időszak jelentős visszaélései miatt – állapította meg a Magyar Bankszövetségen belül egy éve működő közraktározási munkacsoport. Csorba Zoltán, a testület vezetője közölte: javaslatokat dolgoztak ki annak érdekében, hogy az elmúlt években tapasztalt árueltűnéseket és fedezetelvonásokat vissza lehessen szorítani.

A közraktározási piac 2007–08-ig élte „aranykorát”, amikor a közraktárak évente több mint 200 milliárd forintnyi közraktári jegyet bocsátottak ki. A sorozatos visszaélések miatt ugyanakkor a piac tavalyra 160 milliárd forintra szűkült, az idei első három negyedévben pedig csak 52 milliárdos forgalmat ért el, és ez 53 százalékos visszaesést takar az elmúlt évi időarányos eredményekhez képest is. Az ez évi zsugorodásban azonban az is közrejátszik, hogy a természeti csapások miatti kisebb gabonatermés és a magas felvásárlási árak nem a közraktározásra, hanem a gyorsabb értékesítésre ösztönzik az árukészlettel bíró termelőket.

A feltárt működési hiányosságok nyomán a közraktári felügyelet augusztusban a korábbi piacvezető Hungária Közraktározási Zrt., szeptemberben pedig a Dunadepot Közraktározási Zrt. engedélyét vonta vissza – közölte Kasolyné Kriskó Mária, a felügyelet vezetője. Így a piac mára négyszereplősre – az ÁTI Depo Zrt.-re, az állami tulajdonú Concordia Zrt.-re, a Depo-Trezor Zrt.-re és a Korona Közraktár Zrt.-re – olvadt. A felügyelet szerint az elmúlt időszak tipikus visszaélései közé tartozott, amikor a vevők a közraktározott árura felvett banki hitelekből nem fizették ki a termelőket. Más esetekben a tulajdonosok ugyanazt az árut több közraktárnak is felajánlották, illetve a közraktárak tudta és engedélye nélkül értékesítették két ellenőrzés között.

A bankszövetségi munkacsoport javaslatai szerint a közraktárakat elektronikus védelemmel kellene felszerelni, amelyhez huszonnégy órás diszpécserszolgálatot társítanának – mondta Csorba Zoltán. (Ma a közraktározott terményeket 95 százalékban úgynevezett művi módon, vagyis a tulajdonosok saját tárolóiban helyezik el.) Emellett – tette hozzá a csoportvezető – meg kell valósítani az „egy telep, egy közraktár” elvet, illetve a visszaélések felderítésekor automatikus rendőrségi feljelentéseket kell tenni. A közraktárak – a pénzintézetek szorgalmazására – már nyár óta működtetnek egy GPS-koordinátákon alapuló közös nyilvántartási rendszert, amely azt hivatott megakadályozni, hogy a tulajdonosok egy-egy árutételt többször is közraktároztassanak.

A munkacsoport szerint hosszabb távon módosítani kell a birtokvédelmi szabályozást is, a közraktáraknak pedig hatósági jogosítványokat kell adni, mert ma a társaságok szakembereit a gabonatároló telephelyekre sokszor nem engedik be. A pénzügyi kockázat csökkentése érdekében szükség lenne a közraktárijegy-kibocsátás korlátozására is, illetve bevételeik elhatárolására és céltartalékolásra kellene kötelezni a közraktárakat. A munkacsoport el szeretné érni azt is, hogy a közraktári lopások minősüljenek bűncselekményeknek.

Takáts Zsolt, a Raiffeisen Bank Zrt. csoportvezetője szerint a hazai közraktározási hitelek egyre kevésbé versenyképesek azokkal az olcsóbb forrásokkal, amelyeket a nálunk is érdekelt nagy multinacionális gabonafelvásárlók vesznek fel anyavállalataiktól.

Ezért a hazai kereskedők és integrátorok megfelelő finanszírozásához valamilyen állami támogatási konstrukcióra lehet szükség, ha a hitelkockázati felárak nem csökkennek – állapította meg a csoportvezető. HL