A búzaágazatban eddig nem voltak a hibrid kukorica vagy a napraforgó piacán lévőhöz hasonló hamisítási esetek, amikor egyesek vetőmagnak látszó, sokszor ki sem csírázó árut igyekeztek valódi szaporítóanyagként eladni. Itt a feketekereskedelmet elsősorban az jelenti, ha olyan vetőmag kerül a forgalomba, amelyet eredetileg minősített terméknek szántak, de a szemlézés után nem fémzároltak le. A mai tendencia a termelésben belpiaci minőségromláshoz vezet, és a búzaexportban is nehezen kezelhető helyzetet teremt, mert egyre kevésbé lehet a külpiaci vevők igényei szerinti, nagyobb tömegű és homogén árualapot összegyűjteni.
A vetőmag-minősítési adatok alapján arra lehet következtetni, hogy a forgalmazók eddig 50 ezer tonna körüli fémzárolt vetőmagot adtak el, míg a tavalyi értékesített mennyiség mintegy 70 ezer tonnát tett ki. Az idei felhasználás időarányosan kevesebb a tavalyinál, bár most az őszi búza vetési munkálatai akár késő novemberig is kitolódhatnak a csapadékos időjárás miatt. Összességében azonban az várható, hogy a fémzárolt vetőmagvak aránya kisebb lesz az elmúlt évi, szintén gyengének tartott vetési eredményeknél is. Így a gazdálkodók előreláthatólag a mintegy 1,1 millió hektáros őszibúza-terület 25-27 százalékán vetnek csak minőségi magot, szemben például az 50-60 százalékos nyugat-európai mértékkel.
Egyértelmű, hogy a termelők most az idei természeti csapások miatti költségtakarékosságból fogják vissza vetőmagbeszerzéseiket – állapította meg Tóth István, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének titkára. Hozzátette: a mai tendencia kedvezőtlen irány, de egyre kevesebb termelő engedheti meg magának a fémzárolt szaporítóanyag megvásárlását. A titkár szerint az is elképzelhető, hogy az elérhető értékesítési árak nem igazolják vissza a saját és a fémzárolt vetőmagok közötti minőségi különbséget. Emellett a minősített termékek iránti keresletet az is csökkenti, hogy a gazdálkodóknak a nemesítők számára fajtaoltalmi díjat is kell fizetniük – vélte Tóth István.
Januártól a saját betakarítású búzából előállított vetőmag felhasználását is fajtahasználati díj terheli, amelyet a nemesítő vállalkozások által létrehozott Fajtaoltalmi Nonprofit Kft. szed be – közölte ugyanakkor Ruthner Szabolcs. A díj fedezi az új fajták nemesítése költségeit. A mai rendszer engedmény a korábbiakhoz képest, mivel a termelők saját gazdaságukban, a nemesítő engedélye nélkül is elvethetik az oltalmazott fajták visszafogott magját anélkül, hogy szabadalombitorlást követnének el – állapította meg.
A szövetség azt várta, hogy a változtatás a minősített, fémzárolt szaporítóanyagok vetésére ösztönzi a termelőket, de az eddigi gyakorlat ezt nem igazolta be. Szintén nem élénkítették a vásárlási kedvet az 50 ezer forint feletti tonnánkénti búzaárak sem, hiába csökkentették az árkülönbséget a vetőmagnak fogott saját termény és a fémzárolt áruk között. Ez utóbbiak tonnája egyébként ma 80-85 ezer forintba kerül, így egy hektárnyi terület vetőmagköltsége – 200-250 kilogrammos hektáronkénti igénnyel számolva – 15-20 ezer forintot tesz ki. Ha azonban a tisztításhoz, a csávázáshoz és a munkaráfordításhoz köthető kiadásokat is figyelembe vesszük, a sajátvetőmag-használat nem sokkal olcsóbb a fémzárolténál – szögezte le az ügyvezető igazgató. HL
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.