Viták vannak, erőfölény nincs

Levélben fordult a napokban a Gazdasági Versenyhivatalhoz (GVH) a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Szövetsége (MOSZ) annak megállapítására, visszaéltek-e erőfölényükkel a felvásárló vállalatok a gazdálkodókkal szemben a hazai terménypiacon. A Világgazdaság értesülései szerint az idén nem ez az első jelzés a GVH felé a termelők és a felvásárlók közötti gabona- és olajosmag-piaci viták nyomán: a gazdálkodói sérelmekre hivatkozva augusztusban a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) kereste meg a hivatalt, szeptember végén pedig a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) tett panaszt a felvásárlók magatartása miatt.

A MOSZ most elsősorban annak kivizsgálását kéri a GVH-tól, visszaélnek-e erőfölényükkel a felvásárlók, ha nem kívánnak termeltetési szerződéseket kötni a gazdálkodókkal – közölte Tóth István, az érdekképviselet titkára. A szervezet információi szerint ugyanis több vállalat elzárkózik az ilyen megállapodásoktól és termelői partnereire másfajta – például adásvételi – szerződéseket kényszerít. Ezekben pedig a cégek fedezetvásárlási, kötbérezési és egyéb kártérítési igényt támasztanak, ha a gazdálkodók a leszerződött árut nem szállítják le. Az idén viszont a piaci szereplők közötti viták éppen abból fakadtak, hogy sok gazdálkodó – a természeti csapások miatti vis maior helyzet nyomán – nem tudott eleget tenni árueladási kötelezettségeinek (amelyek alól termeltetési szerződések esetén mentesültek volna).

Az érdekképviselet tapasztalatai szerint ugyanakkor az utóbbi időszakban számos vitás ügyben érdemi egyeztetések kezdődtek a felvásárlók és a gazdálkodók között. Egyes cégek – állapította meg Tóth István – már megállapodásokat is kötöttek arról, hogy a meg nem termelt mennyiségeket a későbbi szezonokban szállíthatják le a termelők. Ezért a titkár szerint nagyrészt elkerülhető lesz, hogy a felek közötti nézeteltérések bírósági perekhez vezessenek.

Más lehet azonban a helyzet azokban az esetekben, amikor a gazdálkodók azért léptek ki korábban kötött megállapodásaikból, hogy a megtermett gabonát vagy napraforgót a leszerződöttnél magasabb piaci árakon értékesíthessék. Szakértők szerint ilyenkor nagyobb eséllyel juthatnak bíróságra az ügyek. Vámosi Gábor, a hazai agrárintegrátori piacon meghatározó IKR Termelésfejlesztési Zrt. terménykereskedelmi igazgatója elmondta: a társaság ma 50-60 esetben valószínűsíti, hogy pert kell indítania termelői partnerei ellen, mert másnak adták el a leszerződött és megtermelt árut. A cég ugyanakkor a tényleges vis maior gondok miatt megállapodásra törekszik a gazdálkodókkal, és inkább saját vevőit is arra igyekszik rábírni, hogy méltányolják a termelői beszállítási nehézségeket. Az IKR az idén 200 ezer tonna kukoricát, napraforgót és repcét vásárol fel 2500-3000 gazdálkodótól termeltetési és szállítási szerződésekkel – tette hozzá az igazgató.

Értesüléseink szerint a GVH az eddigi megkeresések kapcsán arra az álláspontra jutott, hogy a felvásárlók a gabona- és az olajosmag-piacon nagy valószínűséggel sem egyenként, sem közösen nem élnek vissza gazdasági erőfölényükkel a termelőkkel szemben. Ezért – tudtuk meg ágazati szakértőktől – a hivatal elutasította a Magosz által benyújtott konkrét panaszt is. Információink szerint a GVH egyrészt azt állapította meg, hogy a hazai terményfelvásárlási piac sokszereplős: a három országos hálózattal rendelkező vállalat – a nádudvari KITE Zrt., a bábolnai IKR és az amerikai tulajdonú Cargill Magyarország Zrt. – mellett számos nemzetközi cég is jelen van, mint például a Glencore Grain Hungary Kft., a Bunge Növényolajipari Zrt., a Toepfer Hungary LLC és a Cefetra Hungary Kft. Rajtuk kívül pedig számos közepes méretű cég is érdekelt a terményfelvásárlási piacon.

Másfelől a GVH szerint Magyarországon a termelők a szerződéskötések előtt az eladási csatornák sokaságából választhatják ki a számukra legkedvezőbb konstrukciókat, figyelembe véve az árakat, a teljesítési-fizetési feltételeket és a partneri kockázatokat. A gazdálkodók – a vetésforgó keretei között – viszonylag szabadon dönthetnek arról is, mit vetnek. Ekkor pedig a közép- és kelet-európai régióban működő bármely felvásárlóval leszerződhetnek. Emellett az egyes termények eltérő vetési ideje és helyettesíthetősége is bővíti a termelők és a felvásárlók lehetőségeit – állapította meg a hivatal. HL