BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Öt liter jégkrémet eszünk meg évente

Az utóbbi években erősödő növekedésének köszönhetően Magyarországon évi öt literre emelkedett a korábbi 3,5-ről a jégkrémfogyasztás. Ez azonban még messze van az európai átlagtól, a különlegesebb jeges desszertek lassan nyernek teret a hazai piacon.

Bár az utóbbi két hét időjárása nem, a május végi–június közepi időszak forrósága kedvezett a magyar jégkrémpiacnak: 2015-ben eddig 3,4 százalékkal nőtt a piac a Nielsen piackutató szerint, az erősödést az impulzustermékek generálták.

A magyar háztartások körében rendkívül népszerű a jégkrém – derül ki a GfK Piackutató adataiból –, 66 százalékuk szokott ilyen terméket vásárolni, ám a fogyasztás így is messze elmarad az európai átlagtól. Jelenleg fejenként évente öt liter jégkrém fogy Magyarországon, s ebben nem feltétlenül szerepel a klasszikus fagylalt. (Egyes becslések szerint utóbbiból ennek a fele jut egy főre, szinte kizárólag a nyári időszakban.)

Az úgynevezett kézműves fagylaltok piacát jellemzően becsülni lehet, pontos értéket nem számolnak a kutatók, hiszen az ország különböző területein markáns az áreltérés. Sőt, a főváros különböző részein is hatalmas árkülönbségek mutatkoznak (130 forinttól 250 forintig, a mérést bonyolítja, hogy az egyes adagok mérete is eltérő). A cukrászdák akciós időszakában a fogyasztás egy nagyságrenddel nagyobb, mint az akciós időszakokon kívül.

A piackutatók ezért szívesebben hagyatkoznak a jégkrémpiacra, amelyből becsülhető a magyar jeges desszertek iránti igény. Ebből az derül ki, hogy 2013-ról 2014-re stagnált a piac, ami a felemás nyárnak tudható be. Ettől függetlenül az elmúlt években a jégkrémpiac 3-5 százalékos növekedést mutatott, így nőtt a mostani 5 literes fejenkénti fogyasztásra a szegmens. Mindez némi áttörést sejtet, illetve nyilvánvalóvá vált, hogy a nagy gyártók a hagyományos tölcséres fagylaltok felségterületére is betörtek a különleges termékeikkel, sőt az impulzustermékek ízét is igyekeznek a kézműves újdonságokhoz illeszteni.

Az Unilever, amely a magyar jégkrémpiacon értékben 25-29 százalékos szereplő, elsősorban az ízekben újít. Az újdonságokat a népszerű cukrászkülönlegességek ihlették – mondták el lapunknak –, így a desszertek rajongói akár jégkrémmel is élhetnek a szenvedélyüknek. A cég idei nagy fejlesztése az egykori Krémkönnyű, ma Big Milk néven futó termék. A csoport jégkrémüzletága idén visszanyúlt a gyökerekhez is, a korábbi kedvencek egy része ismét elérhető lesz, mint például a Solero. A cég az egészséges táplálkozás felé is nyitott: termékeinek egy részén feltünteti a kalóriaértéket, s mivel világszerte 200 millió iskolaköteles gyermek túlsúlyosnak számít, olyan terméket is forgalmaz, amelynek energiaértéke nem haladja meg a 110 kalóriát. (Nemcsak a fejlettebb gazdaságokat, hanem Magyarországot is erősen érinti a helytelen táplálkozásból eredő túlsúlyosság a gyermekeknél. A súlyfelesleggel küzdő iskolások száma ugrásszerűen növekedett az utóbbi néhány évben.)

A jégkrémpiaci forradalom lassan zajlik, ennek megfelelően az Unilever mint erős szereplő lassú léptekkel halad. Hosszú ideje nem vezetett be új jégkrémmárkát a magyar piacra – emlékeztettek lapunknak nyilatkozva –, de a jelenlegi prémium márkái, mint a Carte d’Or és a Magnum a kilencvenes évek eleje óta kiemelt népszerűségnek örvendenek. Szemmel láthatóan ezeket a prémiumtermékeket fejleszti folyamatosan, elsősorban az ízesítésben.

Vanília, csokoládé, eper

A jégkrémes fejlesztésekben tetten érhető óvatosság nem a fizetőképes kereslet gyengeségével magyarázható, bár az árérzékenység itt is érvényesül. A magyar jégkrémpiac a kereskedelmi márkák miatt rendkívül elaprózott. A keménydiszkontok előretörése, illetve a vezető nemzetközi láncok saját márkái erősen tagolják a piacot, ezt a magyar kézben levő gyártók is bonyolítják. A jégkrém továbbra is szezonális termék – bár korántsem olyan erősen, mint a kilencvenes években –, kereslete erősen függ a melegtől. Nyáron azonban a cukrászatok is „belehúznak”, fogyasztókat csábítva el a jégkrémektől. Az elmúlt évtizedben rendszerint komoly marketinget kaptak a helyben főzött fagylaltok, idén például a Balaton Fagylaltja címet a napraforgófagyi vitte el (a díjat a Balaton Turizmus Szövetség adja). Ehhez hasonló marketingtevékenység máshol is van – valódi volument azonban ezek a termékek aligha hoznak, hiszen a magyar fagylalt- és jégkrémfogyasztási szokásokat jellemzően még mindig a vanília-csokoládé-eper kombó uralja.


Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.