Lejtőn a köztéri reklámok
A nemzeti fejlesztési miniszter november 19-én terjesztette a parlament elé a közterületi reklámfelületeket érintő törvénytervezetet. A változtatást nem a nagy visszhangot kapott médiatörvény-tervezetben, hanem az úgynevezett az „egyes közlekedésű tárgyú törvények módosításáról” (vagyis a KRESZ) szóló összefoglalóban tették közzé.
Eszerint a közút területén, a közút felett és mellett tilos elhelyezni olyan jelet, jelzést, egyéb tárgyat és berendezést, amely a közúti jelzésekkel összetéveszthető, a láthatóságot akadályozza, alkalmas arra, hogy a közlekedők figyelmét elterelje vagy a közlekedés biztonságát egyéb módon veszélyezteti.
A módosító javaslat szerint tilos elhelyezni – a járda, a gyalog-, a kerékpár- és a közút úttesten kívüli burkolatlan területének a kivételével – a közút területén, a közút felett, az út műtárgyán, az út tartozékán, közvilágítási, villany-, telefon- és egyéb oszlopon, valamint a közút lakott területen kívüli szakasza mellett reklámtáblát, reklámhordozót és egyéb reklámcélú berendezést.
Ez utóbbi tilalom nem vonatkozik a négy négyzetmétert meg nem haladó reklámtáblára, reklámhordozóra és egyéb reklámcélú berendezésre, valamint az üzemanyagtöltő állomások területén elhelyezett cégjelzést és üzemanyagárakat tartalmazó táblákra, továbbá azokra a – közvetlenül a közút mellett elhelyezett – berendezésekre, amelyek kizárólag a közlekedés biztonságát elősegítő közérdekű tájékoztatást szolgálják – áll a rendelkezésben.
Magyarországon mintegy 23 cég foglalkozik kültéri reklámokkal, országszerte körülbelül 50-55 ezer plakátot értékesítenek. A Magyar Közterületi Média Szövetség becslése szerint a törvényjavaslat 3-5 ezer hirdetőfelületet szüntetne be, amely szinte minden ügynökséget érzékenyen érinthet.
Mezriczky László, a Magyar Reklámszövetség (MRSZ) elnöke a Világgazdaság megkeresésére elmondta, támogatnak minden olyan intézkedést, amely a közlekedés biztonságát szolgálja, ám fontosnak tartják a tájékozódás szabadságát is, a köztéri reklámok ugyanis ez utóbbit szolgálták. Mezriczky nehezményezte azt is, hogy a javaslat előtt nem egyeztettek a szövetséggel.
Megkerestük a Magyarországon a teljes köztéri piacon csaknem 50 százalékos piaci részesedéssel rendelkező EPA Media Hungary Kft.-t, amely az Akzent Média, az Intermédia, a Magnum Megaboard, a Multireklám, valamint az Outdoor ügynökséget tömöríti. Szelei Szilárd kereskedelmi vezérigazgató azonban elzárkózott a nyilatkozattételtől. Az azonban sejthető, hogy a több mint 17 ezer óriásplakáttal a szegmensben 49 százalékos piaci részesdéssel rendelkező EPA Médiát komolyan érinti a javaslat.
Az inkább hirdetőoszlopokban „erős” – országszerte csaknem 1600-at árusító – Mahir Cityposter Kft. véleményét is szerettük volna kikérni, ám Kovács István, ügyvezető igazgató nem akart nyilatkozni törvénytervezetről.
Az MRSZ adatai szerint 2009-ben a 162,02 milliárd forintra rúgó reklámtortából 14,34 milliárd forint jutott közterületi hirdetésekre. Ez csaknem 30 százalékos csökkenés 2008-hoz képest. A teljes reklámtorta mintegy 20 százalékkal zsugorodott. TL
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.