Tucatnyi sajtóper indult Magyarországon pár hónap alatt

Idén rekordot dönthet a sajtó-helyreigazítási perek száma. „Az elmúlt 10 év átlagában 258 sajtó-helyreigazítási per indult. Ennek tükrében a 2014. I. negyedévi érték meghaladta az átlagot” – közölte lapunkkal az Országos Bírósági Hivatal (OBH). Márciusig konkrétan már 86 ilyen kérelem érkezett be a bíróságokhoz. Tavaly összesen 254 sajtóper volt, újságírók 2005-ben járhattak a leggyakrabban a bíróságra, akkor 321 ilyen ügy indult, de a 2010-es 298 per is felfelé húzza az átlagot. A legbékésebb év 2007 volt, amikor mindössze 221 esetben kellett igazságot szolgáltatni a peres felek között.

„A sajtó-helyreigazítási perekben a polgári perrendtartásról szóló törvény értelmében soron kívül kell eljárnia a bíróságnak. Ez azt jelenti, hogy a keresetlevél benyújtásától számítva legkésőbb a nyolcadik napra ki kell tűzni a tárgyalást.

Bizonyítás felvételének csak olyan bizonyítékokra vonatkozóan van helye, amelyek a tárgyaláson rendelkezésre állnak, és amelyek alkalmasak lehetnek arra, hogy a közlemény kifogásolt tartalmának a valóságát igazolják, vagy a keresetben előadottakat megcáfolják” – fogalmazott az OBH. Hozzátették: a tárgyalást – legfeljebb nyolc napra – csak akkor lehet elhalasztani, ha ezt a felperes kéri, vagy a már feltárt bizonyítékok a bizonyítás eredményességét valószínűsítik. A másodfokú bíróság a fellebbezést legkésőbb az iratok beérkezésétől számított nyolc napon belül köteles tárgyalni.

Az OBH szerint mindezek a szabályok azt a célt szolgálják, hogy az eljárás minél hamarabb befejeződhessen. Ha a bíróság a keresetnek helyt ad, ítéletében az alperest határidő kitűzésével a bíróság által megállapított szövegű helyreigazító közlemény közlésére és a felmerült költségek viselésére kötelezi.

A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló új törvény 2011-ben lépett hatályba. „Ha valakiről bármely médiatartalomban valótlan tényt állítanak, híresztelnek vagy vele kapcsolatban való tényeket hamis színben tüntetnek fel, követelheti olyan helyreigazító közlemény közzétételét, amelyből kitűnik, hogy a közlés mely tényállítása valótlan, illetve megalapozatlan, mely tényeket tüntet fel hamis színben és ehhez képest melyek a való tények” – szól a vonatkozó szakasz. Az NMHH szerint fontos előrelépésként a törvény a forrásvédelem tekintetében is többletjogokkal ruházta fel az újságírókat.

Míg az új szabályozást megelőzően ugyanis az újságíró büntetőeljárásban is köteles volt forrásait felfedni, addig a médiaalkotmány a forrásvédelem lehetőségét már a büntetőeljárásban is biztosítja az újságírók számára. A hatóság szerint az elektronikus-, nyomtatott vagy internetes médiumokon keresztül közzétett tartalom korlátjaként egyedül az európai szinten általánosan elfogadott szabályok képeznek korlátokat. Így például, a sajtószabadság gyakorlása nem járhat mások személyhez fűződő jogainak sérelmével.

„Különbséget kell tenni a helyreigazítási perek és az újságírók ellen induló rágalmazási perek között. Az elmúlt években a helyzet kicsit rosszabbodott. A jogszabályok nem a nyilvánosságot részesítik előnyben” – mondta lapunknak Tóth Károly, a MÚOSZ elnöke. Szerinte még nem tudni, hogy az új Ptk. mit hoz a média számára, de az alapvető cél, hogy a tényfeltáráshoz való jogot ne lehessen büntetőjogi eszközökkel korlátozni.

Szűkebb mérlegelési mozgástér

A Mérték Médiaelemző Műhely által készített és még februárban bemutatott médiaszabályozási koncepció a jogalkalmazó mérlegelési mozgásterének lehető legszűkebbre szabására, a lehető legkiszámíthatóbb szabályozási környezet kialakítására törekszik. „A jelenlegi médiahatósággal ellentétben létrehozható egy decentralizált és nagyon szűk önálló mérlegelési jogkörrel rendelkező intézményrendszer. A médiahatóság által ellátott feladatok jelentős része más hatóságokhoz, adott esetben hatósági jogkör nélkül működő állami médiaombudsmanhoz, illetve önszabályozó szervezethez telepíthető” – olvasható a Független Médiaközpont oldalán.