Senki nem várta, hogy ez a cég lesz a dohányellátó

Versenyjogi aggályokat is felvethet a Continental Dohányipari Zrt. tulajdonában levő Tabán Trafik Zrt. és a British American Tobacco (BAT) Kft. közös dohány-kiskereskedelmi ellátó társaságának működése. Bár az ellátást végző cég tevékenységét az alapító okiratban és a konzorciális szerződésben, körbe lehet bástyázni, hogy a megszerzett piaci információkat magában tartsa, ám Magyarországon erre nemigen van vállalati kultúra.

Az ellátó hónapokkal korábban értesülhet egy-egy szereplő új márkájának bevezetéséről, üzleti magatartásáról. Az ellátót működtető két gyártó, ezekhez az egyébként üzleti titokként kezelt információkhoz még akkor is könnyebben hozzáférhet, ha arra jogilag nincs lehetősége. Emiatt az ellátó számíthat a magyarországi gyártók erőteljes távolságtartására.
A piaci hírek szerint a konzorcium már hónapok óta formálódik, ám a piaci szereplők számára nem volt ismert, hogy a magyar és a nemzetközi társaság (a Continental és a BAT) pontosan miért is hoz létre közös érdekeltséget.

Információink szerint az ellátó részesedése a magyar gyártó felé billen, a BAT körülbelül 20, a Continental 80 százalék részesedéssel bír a társaságban. Ám ezt a piac hamarosan megtudja, ugyanis a tervek szerint a koncessziós szerződés megkötése után a részleteket nyilvánosságra hozzák.
Múlt szerdán Lázár János miniszterelnökséget vezető államtitkár a bejelentés kapcsán nem tudott pályázatról. Nem is kellett tudnia, ugyanis a jogszabályok szerint, ha van olyan dohánykereskedelmi cég, amely eléri a megbízható nagykereskedői státust (például 15 év piacon eltöltött tevékenység, nem kapott 20 milliónál nagyobb bírságot) proaktívan ajánlatot tehet a trafikok ellátására. Vélhetően ezzel élt az új konzorcium.

Az más kérdés, hogy ebbe egyébként bármely más gyártó is bekerülhetett volna, így konszenzus alakult volna ki az egyébként nagyon kiélezett versenyben működő piacon. (A hagyományos cigarettaforgalom folyamatosan csökken a legális kereskedelemben, míg az alacsony adótartalommal bíró vágott dohány értékesítése nő. A nemzetközi cégek jellemzően a hagyományos cigaretta gyártásban érdekeltek, míg a magyarok a vágott dohányban. Ez önmagában generál feszültséget a szereplők között. Míg a hagyományos cigarettán nagyobb haszon érhető el, emiatt a szereplők minden erőfeszítést megtesznek, hogy a fogyasztást a hagyományos, nem vágott, szegmensben tartsák. Erre épül rá a növekvő feketepiac, amely minden legális szereplő érdekeit sérti.).

Ugyanakkor meglepő, hogy az állam „csak” 600 milliót kap az ellátás konzorciumáért, ugyanis az ellátó éves szinten ennél sokkal jobban kereshet. A gyártók által a kereskedők és ellátók felé felkínálandó árrés növekszik, az ellátó 60 napra fizet a gyártónak, míg a trafikok 15 napra az ellátónak. Az ezekből származó haszon, 530 milliárd forint kiskereskedelmi dohánypiaci forgalmat feltételezve, illetve a működési költségeket is levonva, tisztán 7–10 milliárd forint között mozog. Ehhez a képest a koncessziós díj csekély.

Ugyanakkor meglepő, hogy az állam „csak” 600 milliót kap az ellátás konzorciumáért, ugyanis az ellátó éves szinten ennél sokkal jobban kereshet. A gyártók által a kereskedők és ellátók felé felkínálandó árrés növekszik, az ellátó 60 napra fizet a gyártónak, míg a trafikok 15 napra az ellátónak. Az ezekből származó haszon, 530 milliárd forint kiskereskedelmi dohánypiaci forgalmat feltételezve, illetve a működési költségeket is levonva, tisztán 7–10 milliárd forint között mozog. Ehhez a képest a koncessziós díj csekély. -->