Sok magyar vállalat nem kezeli a devizakockázatot

A válság kitörése óta eltelt 4 évben a drasztikusan megnövekedett árfolyam-ingadozás és ezzel a vállalatoknak okozott devizakockázatok ellenére megcsappant az ilyen helyzetek kezelésére szolgáló banki eszközök iránti igény Magyarországon. Az azt megelőző időszakban nagyobb volt a hazai vállalatok körében a nyitottság egyszerű határidős, de akár devizaopciós megoldások alkalmazására is. A hazai opciós piacra 2008 előtt jellemzőek voltak az olyan spekulatív ügyletek is, melyek nem csökkentették, inkább növelték az adott vállalat nyitott devizapozícióját egy-egy nagyobb nyereség reményében. Azok a cégek, amelyek akkor megégették magukat a sokszor spekulatív ügyletekkel, azóta szinte egyáltalán nem vagy kisebb mértékben kötnek fedezeti ügyleteket.

„A gyorsan és gyakran változó gazdasági környezet bizonytalanságot okoz a Magyarországon tevékenykedő vállalatoknak, és ebben a helyzetben természetes, ha kockázataik csökkentése kiemelt jelentőséget kap. Elsősorban a nagyvállalatokra jellemző, hogy fedezeti ügyeleteket alkalmaznak deviza kockázataik kezelésére” – hangsúlyozta Kálmán Zoltán az ING Bank értékesítési igazgatója. Romániában is hasonló a helyzet, a kkv szektor vállalatai kevésbé alkalmaznak fedezeti ügyleteket, ott a kis- és középvállalatokat lej hitelek felvételére ösztönzik, ezzel is csökkentve a fedezeti ügyletek szükségességét. A nagyobb vállalatok számára a különböző fedezeti ügyletek alkalmazása már bevett gyakorlatnak számít, főképp a magántulajdonban lévő, illetve jegyzékbe vett nagyvállalatok körében.

Csehországban éppen fordított a helyzet: több fedezeti ügylet köttetik a helyi közép- és nagyvállalatokkal, mint az igazán nagy vállalatok körében. Az ING felmérése szerint Csehországban egyébként nagyon népszerűek a fedezeti ügyletek: a vállalatok mintegy 30-40 százaléka köt fedezeti ügyleteket, ami exportőrök esetében elérheti az 50-60 százalékot. A helyzet jóval egyszerűbb Szlovákiában, hiszen amióta bevezették az eurót, a – szlovák korona idejében nagyon népszerű - fedezeti ügyletek teljesen eltűntek.

A magyar tulajdonú cégek jellemzően a 2000-es évek közepén indultak el a deviza kockázat kezelés standardizálása irányába, és azóta készül ezeknél a vállalatoknál is kockázatkezelési politika. A közepes méretű cégek nyitottabbak az innovatív megoldásokra, és az egyszerűbb döntéshozatal miatt az elmúlt időszakban aktívabbak voltak a piacon.

Az ügyletkötésekkel kapcsolatos túlzott óvatosság azonban azt eredményezi, hogy a vállalat védtelen marad a jelentős árfolyammozgásokkal szemben – hívja fel a figyelmet az ING. A ló túlsó oldala itt sem jó stratégia, melyet a forint 2012-ben látott jelentős erősödése során az exportőrök is megtapasztalhattak.