Állja a sarat a nyugdíjpénztár

Meglepően jól állják a sarat a cafeteriaversenyben az önkéntes nyugdíjpénztárak. Az első negyedévben a munkáltatói hozzájárulások volumene a tagdíjakon belül a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint 8,36 milliárd forintra rúgott, ez mindössze 2,3 százalékkal alacsonyabb a tavalyinál. Sőt, a cégek idén az első három hónapban 4 százalékkal több pénzt utaltak az önkéntes nyugdíjpénztárakba, mint 2013-ban.

Ez azért meglepő, mert korábban a nyugdíjpénztárak sokat panaszkodtak, hogy a cafeteriarendszerekbe kerülve a munkavállalók az évtizedek múlva igénybe vehető nyugdíjcélú megtakarítások helyett az azonnal felhasználható juttatásokat preferálják. Az idén pedig még keményebbé vált a verseny, hiszen a nyugdíjpénztáraknak egy 200 ezer forintos kereten kell osztozniuk olyan azonnali juttatásokkal, mint például az egészségpénztár vagy az Erzsébet-utalvány. Nettó 200 ezer forintig ugyanis a munkáltatóknak csak 35,7 százalékos közterhet kell fizetniük a juttatások után, ha azonban túllépik ezt a keretet, akkor az adó- és járulékfizetési kötelezettségük 51,17 százalékra emelkedik.

A munkáltatók által fizetett tagdíjak volumene 2008-ban volt a csúcson, a cégek akkor 60,7 milliárd forinttal járultak hozzá az alkalmazottak önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításaihoz. Ez a summa – ahogy a cafeteriaszabályok szigorodtak – évről évre csökkent, egészen 2013-ig, amikor már csak 37,6 milliárd forintot tett ki a cégek által befizetett tagdíj. Tavaly azonban megállt a visszaesés, sőt kismértékben nőtt a munkáltatói befizetések összege, ez, illetve az idei első negyedév tapasztalatai arra utalnak, hogy az aktív pénztártagok komolyan ragaszkodnak ehhez a cafeteriaelemhez.

„Az egyik oka ennek a jó hozam” – mondja Lehoczky László, az MKB Nyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója. A kasszák a válság óta a befektetéseiken kiváló eredményeket értek el, 2009 és 2014 között az MNB adatai szerint 465 milliárd forintnyi hozamot halmoztak fel. Az utolsó három esztendő különösen jól sikerült, minden egyes befizetett tagdíjforinthoz a vagyonkezelők hozzákerestek egy másikat. Az idei első negyedévre is igaz ez, csaknem 40 milliárd forint hozamot termeltek a pénztárak, miközben a teljes tagdíjbevételük alig 20 milliárd forint volt. A jó hozamok mellett az is szerepet játszhat a nyugdíjpénztár megszilárdulásában stabil cafeteriaelemként, hogy több munkáltatónál nem a válaszható juttatások részeként szerepel a nyugdíjpénztár, hanem önálló juttatásként, általánosan fizetik a tagdíjat a dolgozóknak – mondja Lehoczky.

Hogy a tagok mennyire fontosnak tartják az önkéntes nyugdíjpénztárat, azt az is jelzi, hogy az egyéni befizetések összege 2011 óta – ez a magán-nyugdíjpénztári rendszer államosításának éve – folyamatosan nő. 2005–2011 között keveset változott az egyéni tagdíjak összege, évi 28–31 milliárd forint között ingadozott, tavaly viszont már több mint 62 milliárd forintot fizettek be a pénztártagok a számláikra. A növekedés az idén is folytatódhat, az első negyedévben ugyanis 10,5 százalékkal nőtt az egyéni befizetések volumene.

A részvényeket magas arányban tartó önkéntes pénztári alapok hozama az idén általában meghaladta az 5 százalékot, a kiegyensúlyozott alapoké – ezekben van az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások legnagyobb része – 2,3–5,4 százalék között van. A főleg állampapírokat tartó klasszikus alapok viszont az alacsony kamatkörnyezetben nagyon szerényen teljesítenek, a legjobb alap, az MKB-é is alig 2 százalékot szedett magára.

A részvényeket magas arányban tartó önkéntes pénztári alapok hozama az idén általában meghaladta az 5 százalékot, a kiegyensúlyozott alapoké – ezekben van az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások legnagyobb része – 2,3–5,4 százalék között van. A főleg állampapírokat tartó klasszikus alapok viszont az alacsony kamatkörnyezetben nagyon szerényen teljesítenek, a legjobb alap, az MKB-é is alig 2 százalékot szedett magára. -->