Égetéssel szabadulna a szeméttől a kormány

Ezentúl bármilyen hulladék lerakása esetén hulladéklerakási járulékot kell fizetniük a telepek üzemeltetőinek, illetve a szemetet odaszállító szervezeteknek a 2012-es hulladéktörvényt módosító, lapzártánkkor még a köztársasági elnök aláírására váró jogszabály szerint. Annak viszont nem kell járulékot fizetnie, aki azbesztet tartalmazó, lakossági építőanyag-hulladékot vagy erőművi és hulladékégetésből származó, a törvény szóhasználata szerint „nem veszélyes” salakot és pernyét visz ki a szeméttelepre. Hulladékkezelési szakmai vélemények szerint ez a módosítás érzékenyen fog érinteni minden hulladékhasznosító céget.

A hulladékok szétválogatása ugyanis mindig válogatási maradékkal jár. Ezt a hulladékhasznosító cégek az eddigi szabályok szerint a hulladék típusától függően járulékmentesen vagy 3-4 ezer forintos kedvezményes tonnánkénti díjért tudták leadni a szemétlerakóknál. Az új szabály alapján ezentúl egységesen 6 ezer forint tonnánkénti díjat kell majd fizetniük az ilyen hulladék után is. A változtatással a jogszabály költségesebbé teszi a hulladékhasznosítók működését és a szemétégetést, a hulladék energetikai hasznosítását ösztönzi.  

A kormány nem is rejti véka alá, hogy szerinte a legjobb megoldás a szemét elégetése. A most elfogadott törvényjavaslathoz mellékelt háttéranyag alaposan részletezi, hogy az égetés a hulladékok ártalmatlanításának leggyakoribb módszere, és hogy ezzel felelnénk meg az Európai Bizottság elvárt célszámainak. A bizottság 2014-ben kiadott, körkörös gazdaságot – magyarán maximális újrahasznosítást – célzó „zéró hulladék” programja szerint 2030-ra a szeméttelepeken legfeljebb a hulladék semmilyen más módon nem hasznosítható 5 százaléka helyezhető majd el. Ezzel együtt a települési hulladék újrahasználati és újrafeldolgozási szintjét 70 százalékra kell emelni. Ehhez képest nálunk a települési hulladék 65 százaléka szeméttelepre kerül. Ezért a kormány szerint a fő cél a hulladék eltérítése a lerakóktól és az energetikai hasznosítás növelése, az eszköz pedig a hulladéklerakási járulék.

A kormány új hulladékégetőket is építene azzal a felkiáltással, hogy Magyarország nem lesz a hulladéklerakók országa. Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter tavaly októberben bejelentette, hogy a hulladékkezelési stratégia részeként erről döntött a kormány. Az eddigi információk szerint Budapesten építenének egy égetőművet, és több regionális égető kialakítása is szóba került már. Ez nem lesz olcsó mulatság, egy égető kiépítése 40-80 milliárd forintba kerülhet hulladékkezelési szakmai vélemények szerint. A hulladékégetés ösztönzésével szakmai kritikák szerint a kormány évtizedekkel le van maradva, és teljesen elhibázza azt az uniós törekvést, amely nem az égetést ösztönözné, hanem azt, hogy a hulladékokat anyagukban hasznosítsák újra, megőrizve a termékhez már hozzáadott értéket, és megszüntetve a hulladékkeletkezést.

Tizenötmillió tonna hulladék évente

Magyarországon évente közel 15 millió tonnányi hulladékot kezelnek a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint. 2013-ban a hulladék 44 százaléka szeméttelepre került, további 44 százalékát anyagában hasznosították. A maradék nagy részét, közel 1,3 millió tonnát elégettek. A települési hulladék évente 3,7–4 millió tonna között alakul, ebből 2014-ben 2,2 millió landolt a szeméttelepeken, közel 1,2 millió tonnát anyagában hasznosítottak, és majd 400 ezer tonnát elégettek.