Kibérelhető a Petőfi Csarnok

Pályázatot ír ki a főváros a Petőfi Csarnok hasznosítására, miután a Fővárosi Közgyűlés jóváhagyja a javaslatot, így július 1-jétől tíz évre bérbe adnák az ingatlant. A tervek szerint a jelentkezés feltétele, hogy a pályázók kötelezettséget vállaljanak elsősorban ifjúsági könnyűzenei koncertek és klubok, hazai és nemzetiségi népzenei találkozók és koncertek, családi és gyermekprogramok, valamint sport- és szabadtéri rendezvények szervezésére. A főváros minimum nettó havi 1,3 millió forint bérleti díjat kérne a 4363 négyzetméteres ingatlanért.

Az előterjesztés szerint a Petőfi Csarnok által ellátott feladatok nem tartoznak a Fővárosi Önkormányzat kötelező feladatai közé. Korábbi nyilatkozatokban a városvezetés azt közölte: a költségvetési megszorítások miatt a Petőfi Csarnok működtetését a főváros nem tudja finanszírozni, más módon kell azt a kulturális funkciót biztosítani, amelyre az intézmény alkalmas.

A bérbeadást és az ingatlanok hasznosítását az is nehezíti, hogy az intézmény teljes rekonstrukcióra szorul, ráadásul védett épületről van szó. A festésnél lényegesen komolyabb feladatokról van szó – jegyezték meg fővárosi politikusok. A városházán azt is támogatnák, hogy akár a közraktárak mintájára (CET), többmilliárdos fejlesztést vigyenek végig magánbefektetők a csarnok helyszínén.

A tervezetet a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) azonnal bírálta, ugyanis több okból is súlyosan aggályosnak tartja. Földiák András, a KKDSZ elnöke szerint a Petőfi Csarnok jól körülhatárolt célok nélküli bérbeadása olyan átgondolatlan lépés, amely az eddig szerény támogatási összegnél sokkal nagyobb, kimondhatatlan kárt okoz a fővárosi fiataloknak és a magyar kultúrának. A lépést Földiák András, az Almássy Téri Szabadidőközponttal kapcsolatos döntéshez hasonlította, ahol a megoldás nem vált be, és a hasznosítási szerződést két év után fel is bontották, majd eladták az épületet.

„A Petőfi Csarnok egy speciálisan hasznosítható ingatlan, ráadásul nincs is jó állapotban. A várhatóan komoly költséggel járó fejlesztés miatt a hasznosítás csak egy tőkeerős bérlő részéről képzelhető el. A pályázat benyújtására megszabott szűk két hónap igen rövidnek tűnik, egy komolyabb beruházás finanszírozásának előkészítését nem teszi lehetővé” – mondta el kérdésünkre Balla Ákos, a Colliers International értékbecslési, piackutatási és tanácsadási üzletágának igazgatója. A majdani funkció megállapítása nem ingatlanpiaci kérdés, és nem is csak gazdasági szempont, inkább szubjektív, alapjában véve a tulajdonos főváros döntése, hogy mit akar benne látni, mely vélhetően hosszú időre továbbra is társadalmi kulturális cél marad.

A szakember szerint a csarnok ingatlanpiaci helyzete már más kérdéseket vet fel, meg kell határozni, hogy mely piacon akar versenyezni. A csarnok a felújítása után várhatóan konferencia- és rendezvényhelyszínekkel fog versenyezni, adott esetben a Syma csarnok vagy akár a Papp László sportaréna konkurenciája is lehetne.

Az ingatlan elvárt bérleti díjáról Balla Ákos elmondta, hogy az a majdani kihasználtság függvényében ítélhető meg. Ha egy profi üzemeltető nyeri meg a pályázatot, és meg tudja tölteni rendezvényekkel, akkor a kiírásban szereplő összeg még kedvezőnek is nevezhető.

A Petőfi Csarnok története

Az egykori Iparcsarnok helyére tervezett épület a Budapesti Nemzetközi Vásár (BNV) egyik kiállítási helyszíne volt, majd a BNV elköltöztetése után évekig raktárként használták. A Budai Ifjúsági Park állagának erőteljes romlása, majd 1984-es végleges bezárása miatt keresett a főváros akkori vezetése új helyszínt az ifjúsági szórakozás számára. Ennek nyomán tervezték át, majd hasznosították a városligeti csarnokot. A Petőfi Csarnok 1985 tavaszán nyílt meg. Azóta a főváros egyetlen ifjúsági szabadidőközpontja. A korabeli viszonyokhoz képest korszerű hang- és fénytechnikával volt felszerelve, és hatalmas szivattyúk biztosították a nagyterem folyamatos levegőcseréjét. A megnyitás óta eltelt időben a Petőfi Csarnok is fokozatosan korszerűtlenné vált. Teljes felújításáról, megszüntetéséről, elköltöztetéséről is esett már szó.