Kinek jó az új trafiktörvény?

A trafikkoncessziók nyertesei támogatják, a nagykereskedők és dohánygyárak viszont ellenzik a kormány által hétfőn benyújtott törvényjavaslatokat, amelyek alapjaiban szervezik újra a hazai dohánykereskedelmet. „Túl sokan vagyunk, ennyi trafik nem tud gazdaságosan működni” – mondta tegnap Adorjánné Pordán Éva, a Magyar Dohány Kiskereskedők Egyesületének (MDKE) titkára (egyúttal némi kritikát is megfogalmazva az eredeti trafik-koncepciónak). A NAV legfrissebb adatai szerint jelenleg 5975 nemzeti dohánybolt rendelkezik vámhatósági engedéllyel. A legújabb elképzelés szerint a gyenge forgalmú trafikokkal közös megegyezéssel szerződést bonthatna az állam, és nem lesz kötelező új pályázatokat kiírni az üres körzetekre.

Az MDKE titkára szerint nem lesz kötelező bezárni a veszteséges trafikot. A Világgazdaság kérdésére, miszerint mi dönti el, hogy két veszteséges trafik közül melyiknek kell majd bezárni egy településen, nem tudott válaszolni. Arra sem tudtak magyarázatot adni, hogy miért pont mentolos cukorkával bővülhet az árusítható termékkör. „Muszáj volt beavatkozni a rendszerbe, pozitív fordulatot várunk a dohánykereskedelem további szabályozásától” – mondta Adorjánné Pordán Éva. Szerinte semmi nem indokolta az eddigi korlátozásokat, hiszen még a régi trafikok is árulhattak rágógumit és BKV-jegyet. Az új termékektől egyértelműen a forgalom növekedését remélik, de a jövőben további bővítésért fognak lobbizni. Így például el tudnák képzelni, hogy parkolójegyet vagy óvszert is áruljanak. Valamint főleg a turistákra számítva fényképezéshez szükséges filmet és elemet is felvennék a termék-listára.

Az MDKE a dohány-kiskereskedelmi ellátó társaság létrehozását is üdvözli, mert azt remélik tőle, hogy ez segít ellensúlyozni a nagykereskedők erőpozícióját. Úgy látják, hogy az elmúlt egy év tapasztalatai alapján már régen itt volt az ideje annak, hogy a törvény fellépjen egyes piaci szereplők tisztességtelen üzleti magatartása, gyakorlata ellen. Szerintük az ellátónak állami vállalatnak kellene lennie, mert így lehetne garantálni a versenysemlegességet. Ugyanakkor nem tudtak kérdésünkre olyan nemzetközi példát mondani, ahol hasonló profilú céget iktattak volna a kis- és a nagykereskedők közé.

Az MDKE főleg azt sérelmezi, hogy eddig a nagykereskedők a szállítási szerződések megkötését és az áruszolgáltatást egyéb vállalásokhoz, például akár 50 százalékos polckép fenntartásához kötötték. Cserébe a törvényi minimumot meghaladó árrést ajánlanak fel. Így viszont nem lehet betartani a koncessziós szerződésben rögzített elvárásokat. Kedvezően értékelik azt is, hogy a korábbi 2000 lakos után kiírt jogosultság helyett a küszöb 3000 lakos lesz. Azt ugyanakkor nem tudták megmondani, hogy az adóemelések következtében várhatóan mennyivel lesz drágább egy doboz cigaretta.

A Dohányipari Befektetők Magyarországi Szövetségének (BAT, Continental, Imperial, Universal Leaf, Róna) tagjai viszont elfogadhatatlannak tartják, hogy a kormány előzetes szakmai konzultáció nélkül államosítaná a dohánytermék nagykereskedelmét. Szerintük felesleges és költséges intézkedés az ellátó létrehozása, amely bonyolulttá teszi a kiskereskedelmi ellátást, valamint sérti a szabad verseny és a vállalkozás szabadságának jogát. A törvényjavaslat szerint a nagykereskedők dohányterméket a jövőben közvetlenül csak a dohány-kiskereskedelmi ellátó társaságnak értékesíthetnek, a kiskereskedők pedig csak innen vásárolhatnak. A DBMSZ jogi útra tereli az ügyet.

A dohánycégek nem érzékeltek olyan horderejű problémákat a piacon, amelyek az átmeneti időszak átlagos nehézségeit meghaladnák, és amelyek a piaci folyamatokba történő ilyen drasztikus beavatkozást indokolnák. „Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy az állam által kiválasztott ellátó társaság évente jelentős extraprofitot érhet el minimális üzleti kockázattal, amelyet a dohányipari vállalkozások és a fogyasztók finanszíroznak” – közölte a szövetség. Korábban a 10 százalékos minimum árrés bevezetésekor azt jósolták, hogy dobozonként várhatóan átlagosan 130 forintos áremelkedést eredményez. Most 13 százalékra ugrik az árrés, így 60-70 forintos drágulás várható. Ez hatással lesz az inflációra, a legális piac további zsugorodása miatt pedig 700-800 munkahely szűnhet meg. Nem segíti a feketekereskedelem elleni harcot sem, pedig az illegális dohány mennyisége a Gfk kutatásai szerint egyes városokban már az 50 százalékot is meghaladja. Számítások szerint az átlagosan 15 százalékos illegális piac az állami bevételek oldalán 2014 végéig mintegy 45 milliárd forintos bevétel kiesést jelent.

A DBMSZ úgy látja, hogy az új nagykereskedelmi rendszer a trafikoknak sem lesz feltétlenül előnyös. A javaslatban nincsen ugyanis vállat szolgáltatási színvonal, a kiszállítások gyakorisága sincs meghatározva, ezért nem tudható előre, hány napi készletet kell rendelni. A dohánygyárak reakciójából kiviláglik, hogy a dohányárukra vonatkozó adóemelések kevésbé verték ki a biztosítékot. Például a vágott dohány esetében az új adószabály garantáltan összenyomja a piacot, vagyis árban kisebb lesz a különbség a piacon lévő termékek között. A BAT és a Continental számára kifejezetten kedvező, hogy a szivarkákon feleakkora lesz az adó, mint a cigarettákon.

Tavalyhoz képest is zsugorodik a cigipiac

Szeptemberben sem pörgött fel a hazai legális cigarettapiac: a NAV jövedéki statisztikái szerint mindössze 684,4 millió szál fogyott, ami a 2013. szeptemberi adatokhoz képest is 200 millió szálas visszaesést jelent, a 2011-es forgalomhoz képest viszont 500 millió szállal fogyott kevesebb. Idén pedig összesen 5,6 milliárd szálnál tart a számláló, év végére pedig vélhetően a 8 milliárdot sem érheti el, pedig már a 2013-as 9,3 milliárd szál is negatív rekordnak számított. A finomra vágott dohányból 539 ezer kilogramm fogyott szeptember, ez az idei legnagyobb mennyiséget jelenti.