Közmunkásokra is pályáznak a vendéglátósok

Több éve itt élő afgán menekülteket vett fel nemrég konyhai kisegítőnek az egyik étterem, miután senki sem jelentkezett a nem igazán jól fizető, de fontos háttérmunkára – példálózik a kevés lehetséges, de máris terjedő megoldás egyikével a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetségének (VIMOSZ) főtitkára.

Böröcz Lajos lapunknak elmondta, a munkaerőhiány enyhítésére mindent megpróbálnak, még az öregségi nyugdíjasok visszafoglalkoztatását is, csakhogy negyvenévnyi állómunka után már kevesen vannak olyan egészségi állapotban, hogy akár csak részmunkaidős állást vállaljanak.

A friss nyugdíjasokat és a kisgyermeket nevelőket célzó részmunkaidő elterjesztésén, a képzéseken, a szakképzés megreformálásán túl a menekültstátusszal rendelkezők foglalkoztatása lehet az egyik út a turisztikai és vendéglátóipari vállalkozások számára. A tömeges munkaerőhiány megoldásának fontos eszköze azonban az lehetne, ha a versenyszféra felé terelgetnék a közmunkásokat. Miután Böröcz szerint a munkaerőhiány miatt a belső munkaerőpiaci tartalékok mielőbbi hasznosítása nem halogatható, ezért hamarosan komplex javaslatcsomaggal fordul a nemzetgazdasági tárcához a VIMOSZ.

A közmunkások egy részéből idővel szakképzett dolgozó is válhat, de már az is előrelépés, ha a betanított munkákra alkalmazni tudják őket. A vendéglátás ugyanis az a terület, ahol sokan először találkoznak a munka világával – például diákmunkások –, mert a feladatok jó része előképzettséget nem igényel és gyorsan megtanulható. Persze ez más országokban is hasonlóképpen van, csak a magyarországinál sokkal több pénzért.

Böröcz rámutatott: Németországban a szakácsok, az éttermi és a szállodai tanulók egyaránt 765 euró havi díjazást kapnak, a gyorsétkeztetésben még többet is. Az ágazati bérkülönbségek is a magyarokhoz hasonlók Németországban. Az egyik legalacsonyabb átlagbért – 39,091 euró – a szálloda-vendéglátásban jegyzik, ez hatszorosa a magyarnak (ami nálunk a nemzetgazdasági átlag 60 százaléka).

A nyugat-európai elszívó hatás a jövőben sem fog csökkenni, miután a foglalkoztatási helyzet a legjobban fizető fejlett országokban ugyanolyan kritikus, mint Magyarországon. Az olasz, a német és az angol területeken folyamatosak a tömeges toborzások. A Német Ipari és Kereskedelmi Kamara tanulmánya szerint minden második-harmadik cég képtelen feltölteni a gyakornoki helyeket szakmunkástanulókkal. A vendéglátás e téren is rosszabbul áll az átlagnál, szövetségi szinten a felkínált helyek 61 százalékát nem tudták betölteni, ráadásul a jelentkezők mindössze 4 százalékát ítélték kellően érettnek a kiképzésre. A cégek különféle felzárkóztató programokat dolgoznak ki, hogy a gyengébbek is képzésre alkalmassá váljanak – mondja a VIMOSZ-főtitkár. Az elszívó hatás mellett látni kell, hogy az ukrán, bolgár vagy román munkavállalóknak nem Magyarország a célországuk, mindezek miatt koncentrálna a szervezet a belső tartalékokra.