A hazai díj védnöke a Magyar Tudományos Akadémia, a pályázatokat olyan kutatónőktől várták, akik a magyar felsőoktatási kutatási intézményekben vagy az MTA kutatóintézeteiben dolgoznak. Az akadémikusokból álló zsűri döntését tegnap hozták nyilvánosságra. Három kutatónő részesült az elismerésből.
Enyedy Éva Anna a Szegedi Tudományegyetem Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszékének munkatársa. A kutatás mellett az egyetem hallgatóit is oktatja, és küldetésének érzi a tudomány szélesebb körben való népszerűsítését. A kemoterápiás szerek készítésekor nemcsak a beteg életének megmentése fontos, de az is, hogy a kezelés minél kevesebb mellékhatással járjon. Enyedy Éva Anna kutatásának célja, hogy még a laboratóriumban fényt derítsen a lehetséges mellékhatások okaira, és a betegekhez olyan gyógyszerek jussanak el, melyek nem okoznak súlyos rosszulléteket, mégis hatásosak a rákos sejtek ellen. Munkája során elsősorban a kemoterápiás szerekben lévő fémvegyületek az emberi szervezet molekuláival való kölcsönhatását vizsgálja.
Korponay Szabó Ilma a Debreceni Egyetem Gyermekklinika és a budapesti Heim Pál Gyermekkórház munkatársa. Bár elsősorban gyerekekkel foglalkozik, sokszor az ő eredményeik hívják fel a figyelmet más családtagok betegségére. Ma már egy gyorsteszt segítségével, pár csepp vérből kideríthető, hogy valaki hajlamose a lisztérzékenység néven ismert autoimmun betegségre. A coeliakia minden századik embert érint, hosszú távon a bélrendszer károsodását okozza, de felelős lehet a cukorbetegség, a csontritkulás, vagy gyerekek esetében a növekedési zavar kialakulásáért is. A betegség nem gyógyítható, de gluténmentes diétával jól kezelhető. Korponay-Szabó Ilma jelenleg azon dolgozik, hogy feltárja az összefüggéseket a genetikai hajlam és a környezeti hatások között, amelyek a betegséget kiváltják.
A harmadik díjazott Valkó Orsolya, a Debreceni Egyetem Ökológiai Tanszékének munkatársa. Nemcsak a természeti értékeket és ezzel a védett fajokat ment, eredményei a vidéki közösségek számára is haszonnal járnak. A parlagon heverő szántóföldeken gyorsan megjelennek és elterjednek a gyomnövények, és veszélyeztetik a természetes ökológiai egyensúlyt. Valkó Orsolya 2003 óta dolgozik azon, hogy megismerje a növényfajok csírázásának biológiáját, a talajban található életképes magokat, és megoldást találjon a természetes állapot helyreállítására. Részt vett a Hortobágyi Nemzeti Park területén található EgyekPusztakócs környékének rehabilitációjában, ahol 800 hektárnyi szántóföld helyére telepítettek természetközeli gyepet, ezzel pedig egy egész tájat sikerült helyreállítani és legeltetésre alkalmassá tenni.
Bár az egyetemeken hasonló arányban végeznek a férfiak és a nők, a doktori cím megszerzésére egy nőnek csak harmadannyi esélye van, mint egy férfinak, a kutatóintézetekben végzett munkára pedig még kevesebb. Az unióban működő akadémiai pozícióknak csupán 11 százalékát töltik be nők, a női kutatók aránya pedig sehol sem éri el a 30 százalékot. A tudományos élet legnagyobb elismerését, a Nobeldíjat elnyerők között pedig mindössze 3 százalék a nők aránya.
Bár az egyetemeken hasonló arányban végeznek a férfiak és a nők, a doktori cím megszerzésére egy nőnek csak harmadannyi esélye van, mint egy férfinak, a kutatóintézetekben végzett munkára pedig még kevesebb. Az unióban működő akadémiai pozícióknak csupán 11 százalékát töltik be nők, a női kutatók aránya pedig sehol sem éri el a 30 százalékot. A tudományos élet legnagyobb elismerését, a Nobeldíjat elnyerők között pedig mindössze 3 százalék a nők aránya. -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.