Magyar Posta: régiós tervek

Még a 2013-as teljes hazai postai liberalizációig meghatározó regionális szereplővé szeretne válni a Magyar Posta (MP) Zrt. – mondta a Világgazdaságnak Szűts Ildikó, a társaság vezérigazgatója. A cég vezetőjét egy új postafiók tegnapi átadóünnepsége után kérdeztük a következő szűk három év terveiről és tennivalóiról.

Szűts Ildikó elmondta: jelenleg is dolgoznak azon, hogy minél előbb megjelenhessenek egyes szolgáltatásaikkal a kelet-közép-európai piacokon, például Romániában, Ukrajnában, hiszen néhány éven belül el szeretnék érni, hogy az MP stratégiai fontosságú szereplőjévé váljon a régióban, hídfőként szolgálva Nyugat- és Kelet-Európa között. Ezt a terjeszkedést más fejlett, nyugat-európai postatársaságokkal együttműködve képzelik el. „Mindezen tervek megvalósításához azonban az állam mint tulajdonos jóváhagyása is szükséges” – tette hozzá.

A külföldi tervek mellett természetesen elsősorban a hazai pozícióinak megerősítésével készül a 2012. december 31-e után bekövetkező teljes hazai piacnyitásra a Magyar Posta. Ennek jegyében az idén tízmilliárd forintot fordítanak beruházásra, fejlesztésre: az összeg jelentős részét a gödöllői második logisztikai központjuk megépítése, valamint a Ferihegyi repülőtérre tervezett nemzetközi kicserélő üzem létesítése emészti fel. Szintén százmilliókat költenek az idén a legforgalmasabb postahelyek modernizálására: a jövő év végére a tervek szerint mind a 98 „A” kategóriás fiók felújítása befejeződik (jelenleg is folyik a zalaegerszegi, a siklósi, illetve több fővárosi posta átépítése).

Tegnap éppen egy hasonlóan megújult szolgáltatópontot avattak fel Budapesten, a Róbert Károly körúton, az Uniqa Biztosító székházában. A helyszín azért fontos, mert az MP ezentúl az egész irodaház postaforgalmának a kezelését is átveszi, és a jövőben is tervezi hasonló együttműködések megkötését. „Azokon a nyugat-európai piacokon, ahol már megtörtént a teljes liberalizáció, és a korábbi állami posta rosszul készült fel a nyitásra, előfordult, hogy néhány hónap alatt az ügyfelek 20 százaléka átpártolt a versenytársakhoz, ezért kiemelt figyelmet szentelünk nagy ügyeleinkre” – mondta Szűts Ildikó. A társaság a szolgáltatásportfólióját is a közelgő liberalizáció tükrében alakítgatja. A hagyományos postai szolgáltatások forgalma csökken, a kieső bevételt a pénzügyi és pénzforgalmi, valamint az elektronikus szolgáltatások körének bővítésével igyekszik pótolni a postai szolgáltató.

Összességében nem vár nagy változást a teljes piacnyitástól a vezérigazgató. „Árbevételünk 75 százaléka már most is a versenypiacról jön, a levélforgalom további csökkenésével 2013-ig ez az arány 80 százalék körülre nőhet. A versenypiacon pedig már most is 150 postai szolgáltatást nyújtó cég tevékenykedik, a változás csupán annyi lehet, hogy ők is belépnek a szűkülő levelezési piacra” – véli.

Megszűnik az egyetemes szolgáltatás finanszírozásának eddigi működőképes formája, ezek után többek között licencdíjakból, esetleg iparági keresztfinanszírozással lehet majd biztosítani azt, hogy mindenki számára elérhető maradjon az egyetemes postai szolgáltatás.

A kialakuló verseny főképpen a nagy ügyfelek számára hozhat javuló körülményeket, a magas költségek mellett szerény forgalmat generáló lakossági ügyfelek viszont a szolgáltatások díjainak emelkedésére számíthatnak.

Emellett a piac felszabadítása nyomán a szolgáltatóknál előtérbe kerülhet a részmunkaidős foglalkoztatás.

Megszűnik az egyetemes szolgáltatás finanszírozásának eddigi működőképes formája, ezek után többek között licencdíjakból, esetleg iparági keresztfinanszírozással lehet majd biztosítani azt, hogy mindenki számára elérhető maradjon az egyetemes postai szolgáltatás.

A kialakuló verseny főképpen a nagy ügyfelek számára hozhat javuló körülményeket, a magas költségek mellett szerény forgalmat generáló lakossági ügyfelek viszont a szolgáltatások díjainak emelkedésére számíthatnak.

Emellett a piac felszabadítása nyomán a szolgáltatóknál előtérbe kerülhet a részmunkaidős foglalkoztatás. Postaliberalizálás Nyugat-Európában Németország. A csomagküldemények piacán már a deregulációt megelőzően megjelentek konkurens szolgáltatók, a levélküldemények piacán azonban a Deutsche Bundespost (DP) kizárólagos szereplőként működött egészen az 1998-as postatörvény hatálybalépéséig. A liberalizációt követően a csomagküldemények piacán éles verseny alakult ki, ahol a DP csoport a maga 26 százalékos részesedésével piacvezető ugyan, a rangsorban őt követő három szolgáltató azonban piaci összsúlyban meghaladja. A levélpostai piacon a piacnyitás óta több mint ezer szolgáltató kapott hatósági engedélyt, összsúlyuk azonban nem haladja meg a 10 százalékot, tevékenységük főleg a nagyvárosokra, illetve egyes niche-piacokra (direct mail, express) korlátozódik.

Franciaország. A francia nemzetgyűlés meglehetősen későn, 2005-ben fogadta el az 1997-es uniós direktíva nyomán a postai deregulációról szóló törvényt. Ennek hatására az inkumbens La Poste-nak, illetve lapkézbesítési profilú leányvállalatának, a Media Postnak rövid időn belül három komoly konkurense is támadt. A címzett nélküli küldemények piacán az Adrexo, dél-franciaországi bázissal a Kicible, illetve lapkézbesítőként a Delata Diffusion – az utóbbit azonban a La Poste felvásárolta, és a Media Postba olvasztotta. A Kicible-nek egyes részpiacokon – mint a címzett nélküli küldeményeké – piacvezető pozíciót sikerült kivívnia.

-->