Magyarországon hagyomány a nemfizetés - Mit tehetnek a cégek?

Az elmúlt két év számos változást hozott a magyar gazdaságban, 2006-tól csökkent a  gazdasági aktivitás, recesszió alakult ki, ami magával vonta a munkanélküliség jelentős növekedését. – összegezte az elmúlt két évet Samu János, a Concorde Értékpapír Zrt. makrogazdasági elemzője. Legalább 3 százalékos gazdasági növekedésre lenne szükség, hogy a munkanélküliség csökkenjen, a hitelképesség nőjön.

Samu szerint az együttműködés hiánya munkanélküliséghez, a rossz fiskális helyzetben lévő országok államcsődjéhez is vezethet, ami egy második recesszió lehetőségét hordozza magában. Ez hazánkat is súlyosan érintené, a külső kereslet újra beszakadhat és a külső egyensúly korlátja miatt a belső kereslet is csökkenhet, a munkanélküliség tovább növekedhet.

Szilágyi Jenő a Papyrus Hungária Zrt. regionális pénzügyi igazgatója, a fizetési késedelmek drasztikus csökkentését célozta meg, hogy a vállalat likviditási helyzete javuljon, a leírási veszteségek csökkenjenek.  Egy év alatt sikerült a lejárt tartozások arányát  35 százalékos szintről 7 százalékra csökkenteni. Magyarországon és Közép-Kelet Európában a Nyugat-európai országokkal szemben „hagyománya” van a késve fizetéseknek.  Míg régiónkban 30-40 százalékot is eléri a késve fizetések aránya, addig ez Nyugat-Európában, például Német és Franciaországban csupán 5-10 százalék.

Dr. Balász Katalin ügyvéd tippeket adott a résztvevőknek, hogy milyen módon biztosíthatják magukat a nemfizetésekkel szemben és egy esetleges jogi útra terelés esetén mire kell figyelni. Már a szerződési feltételekben érdemes arra figyelni, hogy nem fizetés esetén a tartozás akár több módon biztosítva legyen. Egyik legfontosabb, hogy minden írásban dokumentálva legyen, és amennyiben a nem fizetés megtörténik, a vevő valamilyen rögzített módon elismerje tartozását.

Nyár elején úgy tűnt, hogy a fizetési meghagyásos rendszer közjegyzői kézbe kerülése megoldást jelent és jelentősen gyorsítja a behajtási folyamatot. Mára azonban már nyilvánvaló, hogy ez a rendszer sem tudja maximálisan védeni a hitelezők érdekeit, sok esetben még mindig hosszú idő telik el az adós felszólításáig. Balázs Katalin arra is felhívta a figyelmet, hogy a felszámolás kezdeményezése előtt minden erőfeszítést meg kell tenni a tarozások behajtására, mivel felszámolási eljárás esetén már csak nagyon hosszú idő után és kis eséllyel jutnak a hitelezők pénzükhöz.