Nyerőgép helyett sorsjegy

Augusztus végéig már 22,3 milliárd forint játékadó folyt be a költségvetésbe, ami az éves szinten tervezett 33 milliárd forintnak a 68 százaléka. Valamelyest az is segítheti a büdzsé helyzetét, hogy a kocsmákból kitiltott nyerőgépek helyére szép lassan újra visszaszivárog a szerencsejáték.

Egy háttérbeszélgetésen Szent-pétery Kálmán, a Szerencsejáték Zrt. vezérigazgatója elmondta: a társaság sorsjegy automatákat telepít, amelyekből tizet már tesztelnek budapesti és vidéki helyszíneken. „A sorsjegy automaták jelenleg tesztelés alatt állnak, a későbbiekben tudunk bővebb információval szolgálni róluk, ha széles körben bevezetésre kerülnek” – közölte a Világgazdasággal az állami vállalat. Emlékezetes: a kormány azért tiltotta be a nyerőgépeket, mert a szerencsejáték ezen formája sok családot tett tönkre. Lázár János még államtitkárként akkoriban erkölcstelennek nevezte, hogy a legkiszolgáltatottabb térségekben jellemző a pénznyerő automaták üzemeltetése.

A trendek szerint népszerűek lehetnek a sorsjegy automaták, ugyanis tavaly a sorsjegyekből származó bevételek folytatták a korábbi évek dinamikus növekedését. „A 47,7 milliárd forint árbevétel 36,3 százalékkal lett több, mint egy évvel korábban. A jó eredményben jelentős szerepet játszott egyrészt a játéktermek bezárása, másrészt 2013 közepétől a sorsjegy értékesítőhelyek számának markáns növekedése több új trafik bekapcsolódása következtében” – olvasható a Szerencsejáték Zrt. éves jelentésében. A sorsjegyek együttes árbevétele a teljes árbevétel 19,6 százaléka. A dokumentum szerint továbbra is élénk a kereslet az ezer forintos árkategóriába tartozó sorsjegyek iránt. Jól teljesítettek például a már több éve piacon lévő, töretlenül népszerű klasszikus sorsjegyek (Black Jack, Fáraók kincse). Legutóbb szeptember végén bővült a cég kínálata, a Szuper Black Jack nevű játékkal 25 millió forintot lehet nyerni.

A kocsmákban persze a tiltás ellenére eddig is volt szerencsejáték. Az adóhatóság tapasztalata szerint ugyanis az egyre elterjedtebb internetterminálok jellemzően azokban a vendéglátóegységekben tűntek fel, ahol korábban nyerőgépeket üzemeltettek. „Az új terminálok a kijelzőtől a nyomógombokig a már betiltott berendezéseket idézik, a tiltott szerencsejátékot gyakran más funkcióval, például internet-hozzáférés biztosításával leplezik. Az üzemeltetők rejtett módon, speciális kulcs vagy pendrive segítségével teszik elérhetővé a pénznyerős programok használatát” – szerepel a NAV évkönyvében.
Szintén kocsmai játék lett a lóverseny is, miután a Magyar Lóversenyfogadást-szervező Kft. számos sörözőbe, borozóba telepített terminálokat. Ennek mostanra már meg is lett az eredménye. „A 2013-a esztendőhöz képest a játékba küldött szelvények, valamint a fogadási forgalom jelentősen nőtt. Ez a több mint 40 százalékos emelkedés több okra vezethető vissza, melyből a két legfontosabb tényező a fogadási kínálat jelentős bővülése, valamint a fogadóirodák számának növekedése” – mondta lapunknak Haál Gábor. Az állami cég ügyvezetője hozzátette: jelenleg hetente hozzávetőlegesen 40 ezer darab tikettet értékesít a társaság. Ez körülbelül duplája az elmúlt év hasonló időszakának.

Minden idők legjobb beruházása

„Ha bejön a super-jackpot, azaz nemcsak megnyeri az állam a 100 milliárdos pert, hanem azt ki is fizetik, akkor aztán tényleg a sukorói volt minden idők legjobb állami kaszinóprojektje: meg sem nyílt, semmiféle állami kiadásban nem került és mégis hasznot hozott” – írta az ittapiros.com szakportál. A magyar állam javára döntött a sukorói kaszinó-beruházás ügyében egy nemzetközi választott bíróság, elutasította az izraeli befektetők keresetét és a 100 milliárd forintos kártérítési igényét. A nyíregyházi kaszinó viszont megnyílt és 240 nyerőgép közül lehet választani.