Tárgyalnak a cafeteriáról

Bár holnap lényegében akár el is dőlhet a béren kívüli juttatások sorsa, egyelőre kevés szivárgott ki a kormány elképzeléseiről. Ezzel kapcsolatban sokatmondó, hogy a múlt héten a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán úgy tárgyaltak a kérdésről, hogy a kabinet semmilyen írásos előterjesztést nem adott.

Egyelőre annyi biztos, hogy a miniszterelnök egy hónappal ezelőtt, az uniós elmarasztalásra reagálva, bejelentette, hogy a mai cafeteria-rendszert kettős bérrendszerré alakítják át. A kiszivárgott értesülések szerint az alapbéren felüli jövedelemrész után nem szedne járulékot az állam, és ennek összegét havi 20 ezer forintban maximálnák, ami legfeljebb évi 240 ezer forintot jelentene. Így akár kevesebb pénzt is kaphatnak munkavállalók, hiszen Azénpénzem.hu blog szerint jelenleg több mint 270 ezer forintra rúg az átlagos cafeteriakeret.

A fő kérdés az, hogy emellett megmaradhatna-e még egyéb cafateriaelem a jelenlegiek közül. A javaslat bejelentése óta természetesen gőzerővel lobbiznak az érdekelt felek. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) javaslata szerint megszűnhet az étkezési és ajándékutalványok adókedvezménye, ellenben minden magyar munkavállalónak járjon kedvezményes adózású bérkiegészítés. Az MKIK és a Vállalkozók Országos Szövetsége (VOSZ) is megtartaná a SZÉP-kártyát, mivel az – szerintük – létfontosságú a belföldi turizmus szempontjából.

Márpedig a SZÉP-kártya-tulajdonosok fele nem költene utazásra, ha készpénzben kapná meg az összeget – derült ki tegnap a Szallas.hu legfrissebb felméréséből. Csupán 17 százalékuk gondolja úgy, hogy továbbra is teljes egészében üdülésre, kikapcsolódásra fordítaná ezt a pénzt. A kártyatulajdonosok 40 százaléka utazás mellett inkább mindennapi étkezésre költene még többet a „felszabaduló” pénzösszegből, 22 százalék pedig ruhákat venne belőle.

A cafeteria készpénzesítésének várhatóan a kereskedelem lenne a fő nyertese. „Ha a munkavállalók jelentős része nem szállásra és vendéglátásra költené a béren kívüli juttatását, akkor az azt jelenti, hogy a cafeteria jelenlegi rendszere valójában nem felel meg a dolgozók igényeinek” – hangsúlyozta lapunknak Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. Éppen ezért a VOSZ azon javaslatával sem ért egyet, hogy az Erzsébet-utalványt sem kellene teljes egészében kidobni, hanem be kellene építeni a SZÉP-kártyába, amely jelenleg is már három különböző kifizetési célt szolgál. Sokan osztják azonban a VOSZ azon véleményét, hogy az öngondoskodás ösztönzésének fontossága miatt az önkéntes egészség- vagy nyugdíjpénztári hozzájárulás is megőrizendő eleme a jelenlegi cafeteria-rendszernek.

Az mindenesetre erősen kétséges, hogy a munkavállalók elkölthető jövedelme nőne az átalakítás révén. „A munkáltatók 83 százaléka nem vonna be pluszpénzeket a juttatási rendszerbe, hanem a meglévő bér- és cafeteriakeret terhére strukturálná át a juttatásaikat” – mondta lapunknak Fata László cafeteria-szakértő. Ez abból a március második felében, 371 munkáltató bevonásával készült felmérésből derült ki, amelyben azt vizsgálták, miként reagálnának a cégek, ha megjelenne egy bér felett adható kedvezőbb adózású pénzkifizetés, míg egyes béren kívül juttatások adója növekedne. Az érintett dolgozók tehát akkor tudnának többet elkölteni az idei nettó (bér + cafeteria) juttatásaiknál, ha a pénzkifizetés terhe jelentősen alacsonyabb lenne, mint a mostani adóterhek.

A cafeteria készpénzesítésének azok a cégek örülnének, amelyeket eddig főleg csak az motivált, hogy kevesebb pénzből adjanak minél többet a dolgozóiknak – hangsúlyozza Fata László cafeteria-szakértő. Más a helyzet azoknál a vállalatoknál, ahol a cafeteriajuttatásoknak egyéb mozgatórugói is vannak, például a dolgozói elégedettség és elkötelezettség növelése, valamint az egészségmegőrzés, a pihenés és az öngondoskodás ösztönzése. „Ha egy cégnél például a raktárosoknak rendszeresen fáj a hátuk, akkor – a kieső táppénzes munkaórák csökkentésére – célszerű a rekreáció támogatása. Ha ez nem lehetséges kedvezményes adózású juttatások formájában, akkor nyilván drágább megoldást kell választania a cégnek, például valamilyen vállalati egészségprogram formájában.”