Virtuális monopólium épül

A Vegas.hu átmenetileg nem elérhető, az oldal tervezett karbantartás alatt áll – hirdeti az első magyar online kaszinó kezdőlapja, amelyet már tavaly év végén elindított volna az Andy Vajna filmügyi kormánybiztos érdekeltségébe tartozó Las Vegas Casino Diamond Kft.

Ez azonban várat magára, a tájékoztatás szerint a „felhasználói élmény javításáért” rendszerkarbantartást és az oldallal kapcsolatos fejlesztéseket végeznek. A késlekedés okait firtató kérdésünkre lapzártáig nem reagáltak.

Pedig jelentős a tét, a hagyományos kaszinók mintegy 20 milliárd forintos piaca mellett az internetes forgalom is legalább 8-10 milliárd lehet évente.
Az ilyen és ehhez hasonló rendszerek esetében az üzembe helyezést legalább három-négy hónapos intenzív tesztelés előzi meg, melynek célja a szerver zavartalan működésének biztosítása fokozott terhelés mellett – mondta lapunknak Somorai László szerencsejáték-szakértő, hozzátéve, hogy a csúszást is vállalni kell a játékszervezőnek, ha nem tudja időben kiszűrni az összes hibalehetőséget. Kifejtette, hogy a modern technológiának megfelelő netes játéktermek működtetéséhez szükséges platform programozásában magyar cégeknek nincs gyakorlatuk, a hazai szereplők ezt nagy amerikai, skandináv vagy brit vállalatokkal tudják legyártatni.

Egyszeri kiadásról van szó: 500-600 millió de akár 2-3 milliárd forint is lehet az összeg. A Las Vegas Casino elvileg időben lépett, már tavaly februárban szerződést kötött a finn szerencsejátékplatform-szolgáltató Finnplayjel, márciusban az északiakkal együttműködő fejlesztőtársasággal, a máltai központú Ezugival is megegyezett. Amint Vajnáék zöld ágra vergődnek a tesztekkel, rögtön monopolhelyzetbe kerülnek a hazai online kaszinópiacon, hiszen más, arra jogosult szereplő egyelőre nem tervezi a belépést.

[caption id="" align="alignleft" width="600"] Egyelőre csak külföldi pókertermekben, kerülő úton költhetik a pénzüket a magyarok Fotó: Kocsis Zoltán/Archív[/caption]

Mint ismert, csak az nyithat internetes játéktermet Magyarországon, aki rendelkezik hagyományos kaszinókoncesszióval is, a lehetséges 11 engedélyből kilencet ítélt oda az állam. Ebből öt a kormánybiztoshoz köthető cégcsoporté, valamennyi terem Budapesten üzemel, míg a debreceni futballklubban is többségi tulajdonos Szima Gáboré az Aranybónusz 2000 Kft.-n keresztül a debreceni és a nyíregyházi egység.

Ezeket az engedélyeket már 2014 májusában odaítélték, a nyolcadik és a kilencedik koncesszió pedig tavaly Sopronban és Győrben talált gazdára. Előbbi egy másik futballbefektető, a Videoton-vezér Garancsi István érdekeltsége a Futball Invest 2007 Kft. révén, utóbbi a Kruppa Zsolt által irányított Treff-Klub Kft.-é. Szima nem tud és nem is akar versenyezni a Vegas.hu-val, a többi szereplő nem is mérlegelte az online nyitást.

A koncessziótulajdonosok online terjeszkedését a jogszabályi környezet sem akadályozza, tavaly szeptemberben éppen a tiltott online szerencsejáték megakadályozásáért módosították a szerencsejáték-törvényt. A jogalkotó már megtilthatja a bankoknak, hogy illegális játékszervezőknek utalásokat (köztük nyereményfizetéseket) teljesítsenek, a reklámbírság felső határa egymillió forintról 10 millióra, a blokkolás megtagadásának bírsága 100–500 ezer forint helyett 1–5 millióra ugrott. Mindez azt eredményezi, hogy aki változatlanul külföldi oldalon játszik, annak tovább szűkültek a lehetőségei, a legális felületeken pedig az eddiginél több adatot kérhet a játékszervező a számlanyitáshoz.

Szélmalomharc a honlapblokkolás

A NAV 464 tiltott szerencsejáték-szervezés miatt blokkolt, azaz ideiglenesen elérhetetlenné tett honlapot tart számon. Az NGM szerint az érintett társaságok évente 10–20 milliárd forint közötti adóbevétel-kiesést okoznak az államnak. A Magyar Szerencsejáték Szövetség szerint viszont lényegesen nagyobb költségvetési kárt okozott a pénznyerő automaták betiltása. A szövetség úgy látja, a nyerőgépek 2012-es lekapcsolása óta több mint 100 milliárd forinttól esett el az államkassza. Míg az engedéllyel rendelkező kaszinók alig 3 milliárd forintnyi játékadót fizettek be, addig a játékgépek idején ez az összeg rendre 35 milliárd körül alakult évente, egyéb jogcímeken az iparág további 35 milliárddal hizlalta az államkasszát.