A magyarok nem a segélyekre utaznak

„A brit miniszterelnök által javasolt, a bevándorlókat érintő korlátozásoknak nem lenne hatásuk a Nagy-Britanniában dolgozó vagy oda készülő magyarokra. Ez valójában a belpolitikai kampány része” – mondta lapunknak Tanay Marcell, a külföldi munkaerő-közvetítéssel foglalkozó EUwork Kft. ügyvezetője. „A magyarok 99 százaléka nem is hallott az állami támogatásokról. Ők dolgozni mennek” – emelte ki. A skandináv államokkal vagy Németországgal összevetve egyébként nem is olyan bőkezű a szociális háló az Egyesült Királyságban.

Az utóbbi négy évben az Európai Unió országaiból Nagy-Britanniába érkezett bevándorlók 40 százaléka – több mint 220 ezer ember – vett igénybe valamilyen szociális támogatást. A brit kormány most korlátozná az uniós bevándorlást, és az állampolgársággal nem rendelkező munkavállalók csak négyévi folyamatos, legális munkaviszony után juthatnának hozzá a szociális ellátórendszer szolgáltatásainak teljes köréhez – legalábbis ezt tartalmazzák David Cameron brit miniszterelnök kedden ismertetett reformjavaslatai. Megtiltanák azt is, hogy azok a külföldi EU-munkavállalók, akiknek a gyermekei nem élnek a szigetországban, családi pótlékot vehessenek fel.

Az EUwork által Magyarországról kiközvetítettek konkrét álláshelyre érkeznek, de akik a saját szakállukra utaznak, azok is találnak állást pár hét alatt. Aki nyelvtudás hiányában nem jár sikerrel, visszajön Magyarországra, és nem szorul rá például a munkanélküli-segélyekre.

A gyes összege is mindössze a magyarországi másfélszerese, lényegesen magasabb megélhetési költségek mellett – hívta fel a figyelmet Tanay.
A kint élő magyar munkavállalók olyannyira nem tartanak attól, hogy a tervezett korlátozó intézkedések hátrányosan érintik majd őket, hogy az internetes fórumok tanulsága szerint sokan közülük kifejezetten támogatják Cameront.

Csaposs Noémi, a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetségének elnöke is úgy véli, a szociális szigorítások nem befolyásolnák a kivándorlási kedvet, hiszen a magyarok munkáért és fizetésért mennek ki. A bérkülönbségek továbbra is olyan jelentősek a két ország között, hogy nem kérdés, mit választ az, aki elszánta magát a változtatásra. Csaposs Noémi kiemelte: a szigorításoknak akkor van értelmük, ha megfelelően differenciálnak, és azokat szűrik ki, akik valóban ügyeskedni próbálnak, hiszen a brit gazdaságnak óriási szüksége van a külföldiek munkaerejére.

V4: tiltakozás magyarok nélkül

Megalázónak nevezte Cameron felvetését a lengyel külügyminiszter, Witold Waszczykowski, aki a The Telegraphnak nyilatkozva figyelmeztetett: a brit lépés nyomán más EU-országok is külön bánásmódot kérhetnek majd egyes ügyekben. Szerinte a kért korlátozások ellentétesek az alapszerződéssel. A cseh kormányfő, Bohuslav Sobotka pedig közölte: Cameron elvárása „komoly gondot jelent Csehországnak”. A visegrádi négyek közül csak Magyarország nem szólalt fel a javaslat ellen – emelte ki a The Telegraph, amely magyar diplomáciai forrásokra hivatkozva a brit és a magyar kormányfő közti szoros kapcsolattal magyarázta ezt. Orbán Viktor még kulcsfontosságú szövetségesnek bizonyulhat – tette hozzá a konzervatív brit lap.

a legalacsonyabb szint 2008 második negyedéve óta. Tavalyi ugyanekkor még 6 százalék volt a munkanélküliség. Az ONS szerint a rendszeres fizetett munkát végzők száma elérte a 31,2 milliót. Ez a legmagasabb ráta 1971 óta. -->