Gyakorlatilag elzárta a pénzcsapokat az Európai Unió az új költségvetési ciklusban a magyarországi fürdőfejlesztések előtt, miután azok a kül- és belföldi vendégek körében rendkívül népszerűvé váltak, és fürdőnagyhatalommá tették az országot. Csakhogy a gyógyhelyek, illetve fürdővárosok létesítményeit ezért nagyrészt saját erőből vagy önkormányzati forrásból kell fenntartani, fejleszteni és bővíteni, hogy azok megőrizhessék, sőt, tovább növelhessék népszerűségüket és vendégkörüket. Ehhez a jelenlegi 27 százalékos áfa 18 százalékra mérsékléséből adódó, 9 százalékos megtakarítás komoly segítség lenne – nyilatkozta Hegyi Ákos, a Magyar Fürdőszövetség főtitkára a Világgazdaságnak, rámutatva az ágazat által szorgalmazott adócsökkentés szükségességére. Mint mondta: részletes gazdasági számításokat tettek le a döntéshozók asztalára a bérfejlesztés és a beruházások számára forrásteremtőnek minősülő áfacsökkentés rövid és középtávú hatásáról.
Amennyiben a fürdők áfáját az éttermek és a szállodák jelenlegi szintjére, azaz 18 százalékra mérsékelnék, az csak ideiglenesen okozná a költségvetési bevétel csökkenését, közel sem akkorát, mint amekkora hasznot a létesítmények a foglalkoztatással és a fejlesztésekkel a másik oldalon hoznának. Ráadásul a fürdők még így is magasabb adósávban maradnának, mint a jövőre 5 százalékos áfát fizető éttermek és a további áfacsökkentésért még nem tudni, milyen eredménnyel lobbizó hotelek. Az adómérséklés hatását vizsgáló, egyelőre nem publikus tanulmány szerint – amelyet még csak a nemzetgazdasági és nemzeti fejlesztési tárca illetékesei ismernek részleteiben – 2022-ben mindössze 2,3 milliárd forint lehet a várható állami bevételkiesés. A hazai gyógy- és élményfürdők az uszodákkal együtt tavaly nettó 144,4 milliárd forint bevételt generáltak, és csaknem nyolcezer dolgozót foglalkoztattak teljes munkaidőben. Mint a főtitkár hangsúlyozta, más ágazatokhoz hasonlóan számukra is a munkaerőhiány és a munkaerő megtartása jelenti a legnagyobb kihívást.
Mindeközben a fürdők nemcsak megismételték a kiemelkedően jó 2015-ös év forgalmát, hanem még 3-4 százalékkal meg is haladták. Több mint 40 millió fürdőbelépést regisztráltak tavaly is, noha közel sem volt annyi hőségriadó, mint a magas bázis miatt megdönthetetlennek hitt előző évben. 2017–2018-ban összességében sok milliárd forintos fejlesztési programok indulnak, köztük a csaknem 4 milliárd forintból megújuló Csillaghegyi strandon, de vidéken is több nagyszabású bővítési és építési projekt startol el, például Debrecenben, Hajdúszoboszlón, valamint Zalakaroson, Hévízen és Harkányban.
Jövő héten a legtöbb nagy strand már legalább részlegesen megnyitja szabadtéri medencéit, a teljes üzem csak a tanév végén, június 15-én induló előszezonra alakul ki.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.