Beindítanák a golfturizmust
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
„A jelentősebb magyarországi golfpályák összesen évi 20-25 ezer vendégjátékot értékesítenek külföldi vendégeknek, ennek átlagára 40 euró körül mozog. A turisták egyéb költéseivel együtt – utazás, szállás, gasztronómia, egyéb szolgáltatás – évi körülbelül 3-4 millió euró bevétel származik a golfturizmus beutazó oldaláról. A belföldi turizmusban részt vevő vendégek körülbelül évi 500-600 ezer eurót költenek golfozásra, így összességében 3,5-4,5 millió euróra tehető a teljes hazai golfturizmus forgalma” – mondta a Világgazdaságnak Hegyi J. Attila, a Magyar Golf Szövetség elnökségi tagja, a bükfürdői Birdland Golf and Country Club alapítója és volt elnöke. Elmondása szerint a hazai pályák kapacitásának kihasználtsága nagyon alacsony, 20-25 százalék körüli, így a már most meglévő infrastruktúrával is több mint négyszeresére lehetne növelni a golfturizmusból származó bevételeket, ha összefognának a piac szereplői, valamint ha hatékonyabb lenne az ágazat mint egészségturisztikai termék promóciója.
„Sajnos a golf mint turisztikai termék még nem épült ki Magyarországon, a golfturizmus egyelőre marginálisnak számít hazánkban. Ennek múltbéli okai is vannak, a sportágnak nincs hagyománya itthon, mivel a szocializmus alatt be is volt tiltva, és ma is csak 2-3 ezerre tehető a hazai golfozók száma. De néhány golfberuházással kapcsolatos közelmúltbéli sikertelenség sem segítette elő az ágazat fejlődését” – mondta lapunknak Kali Zoltán, a KPMG turizmusfejlesztési tanácsadással foglalkozó szenior menedzsere. Elmondása szerint az ezredforduló környékén még sokan remélték, hogy hazánk egy évtizeden belül a régió golfturisztikai központja lesz, azonban az azóta eltelt évek sajnos nem igazolták a várakozásokat. „Eddig nem nagyon volt hazánkban igazán sikeres integrált, szállodakapacitással vagy ingatlanfejlesztéssel egybekötött golfturisztikai beruházás, gyakran a nem körültekintő előkészítés, a hozzá nem értés vagy a rossz időzítés miatt. Az elmúlt másfél-két évben pedig három nagyobb volumenű beruházást is félbehagytak a válságra hivatkozva” – mondta.
A múltbéli kudarcok megismétlődésének elkerülése érdekében a Magyar Golf Szövetség egy alternatív, kétlépcsős fejlesztési modellt szeretne meghonosítani. „Ennek első ütemében 3, 6 vagy 9 lyukkal rendelkező gyakorlóközpontok építését javasoljuk a következő öt-tíz évben mintegy 20-30 településen, a második ütemben pedig ezen gyakorlóközpontok kialakult vendégkörére alapozva lehetne további 9 vagy 18 lyukú pályákat építeni a kiszolgáló épületekkel együtt” – magyarázta Hegyi J. Attila. Elmondása szerint a gyakorlóközpontok előnye, hogy kisebb a területigényük, 3-15 hektár is elegendő, szemben a 18 lyukú pályákhoz szükséges 50-80 hektárral, a beruházási költség pedig töredéke (50-150 millió forint) a 18 lyukú pályák építése 800 millió-2,5 milliárdos költségének. Az ilyen „olcsóbb” pályákon kedvező tagsági és napidíjakat lehet alkalmazni, ezért a létesítmények kihasználtsága is magasabb lehet.
Sikeres volt a nyílt hétvége
A Magyar Golf Szövetség az idén harmadszor szervezte meg az egyre nagyobb érdeklődéssel kísért Nyílt Hétvége rendezvényét. A múlt hétvégén, április 24–25-én megtartott esemény során az ország összes golflétesítményében bemutatóval egybekötött ingyenes golfórára várták a sportág iránt érdeklődőket. A Magyar Turizmus (MT) Zrt. a szervezőkkel együttműködésben saját promóciós eszközein keresztül népszerűsítette az eseményt. A golfturizmus népszerűsítésére az MT külön honlapot működtet www.golf.itthon.hu címen, amely a teljes hazai golfozási kínálatot mutatja be. Az oldal angol nyelvű verziója is hamarosan elkészül.
Mi az oka a hazai golffejlesztések elmaradásának vagy leállásának?
- nem körültekintő előkészítés- téves befektetői koncepció
- rossz időzítés
- szakmai hozzáértés hiánya
Forrás: Magyar Golf Szövetség
- téves befektetői koncepció
- rossz időzítés
- szakmai hozzáértés hiánya
Forrás: Magyar Golf Szövetség-->
