BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Belehúzott a futóturizmus

A tavasz beköszöntével, illetve a ma induló négynapos BSI Balaton Szupermaratonnal elkezdődött a magyarországi futóturizmus csúcsszezonja: november végéig közel háromszáz versenyt rendeznek hazánkban, a legnagyobbak tízezernél is több embert mozgatnak meg. A szakmabeliek az idén is jó szezonban bíznak, hiszen tavaly a válság ellenére is nőtt az itthoni versenyeken részt vevők száma, a hazánkba érkező külföldi futóturisták pedig a becslések szerint egymilliárd forintnál is több bevételt jelentettek a magyar gazdaságnak. A bizonytalan gazdasági környezet azonban megnehezítette a szervezők dolgát, akik tavaly a szponzori bevételeik drasztikus visszaesésével szembesültek.

„Abszolút csúcséve volt a tavalyi a hazai futóturizmusnak, csak az általunk szervezett 17 versenyen több mint nyolcvanezren indultak el, öt-tíz százalékkal többen, mint az azt megelőző évben” – mondta a Világgazdaságnak Kocsis Árpád, a legnagyobb hazai szervező, a Budapest Sportiroda (BSI) versenyigazgatója. Ez meglátása szerint annak is köszönhető, hogy a futóturizmus kifejezetten válságálló ágazatnak bizonyult. „A versenyekre jelentkezők nagyon elhivatottak, több hónapot készülnek, edzenek az egyes eseményekre, ennek megfelelően az utazásuk megszervezését, a nevezési díj befizetését, a szállás és a repülőjegy foglalását is jó előre elvégzik. A sok belefektetett idő és munka miatt pedig gyakorlatilag a versennyel egybekötött utazásukról mondanának le utoljára” – magyarázta Kocsis Árpád. Elmondása szerint a futóturisták speciális, de nagyon stabil célközönségnek számítanak, tagjaik jellemzően negyven év feletti, jól kereső, egészségtudatos, magasan képzettek, akik repülővel utaznak és három-öt csillagos szállodákban töltik a versenyenként átlagosan három éjszakájukat. Világszerte 70-80 rájuk szakosodott utazási iroda van, ezek gyakorlatilag a világ bármely pontjára elviszik futni a vendégeket.

A beutazó futóturizmus jelentőségét mutatja, hogy a két legnagyobb budapesti versenyre, az ősszel megrendezett SPAR Budapest Nemzetközi Maratonra és

a Nike Budapest Nemzetközi Félmaratonra a BSI összesítése szerint négy kontinens 63 országából közel kilencezer induló és hozzátartozó érkezett – legtöbben Franciaországból, Angliából, Németországból, Olaszországból és Finnországból. Ezek ráadásul olyan vendégek voltak, akik kifejezetten a futás miatt érkeztek Budapestre. A versenyzők összesen közel 29 ezer vendégéjszakát töltöttek Budapesten, és körülbelül egymilliárd forint árbevételt generáltak a fővárosi turizmusnak.

„Komoly lehetőségnek tartjuk a futóturizmust Budapest nemzetközi megismertetése szempontjából, és építünk is rá: a versenyek listáját elküldjük a budapesti utakat szervező külföldi irodáknak, a rendezvények szerepelnek a 19 idegen nyelven elérhető honlapunk eseménynaptárában is, de a külföldi reklámjainkban, PR-megjelenéseinkben is felhasználjuk a versenyeket Budapest színes programkínálatának fontos elemeként” – mondta lapunknak Fekete László, a főváros turisztikai marketingszervezete, a BTH Turisztikai Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója.

A szakmabeliek szerint a futóturizmus nem csak a beutazótu-rizmus szempontjából válik egyre fontosabb ágazattá – külföldi vendégek nagy számban csak a legnagyobb három-négy hazai versenyre érkeznek. „A vidéki versenyek – mint például a most kezdődő Balaton Szupermaraton – több ezer vendégéjszakát jelentenek a rendezvény méretétől és időtartamától függően a helyszínül szolgáló térség szálláshelyeinek, jellemzően a holtszezonban, illetve a főszezonon kívül” – mondta Kocsis Árpád. A futóversenyek csúcsszezonja ugyanis tavasszal és ősszel van, nyáron kevesebb a rendezvény a kánikula miatt, télen pedig alig vannak versenyek. Azonban világszerte tendencia, hogy az igazán elhivatottak már ebben az évszakban is mind szívesebben űzik kedvenc sportjukat, így az elkövetkező években tovább nyúlhat a versenyszezon.


Jóval kevesebb a szponzor

A vendéghiánytól nem, a szponzori pénzek visszaesésétől annál inkább szenvednek a futóversenyeket szervező irodák. „Bevételünk 30 százaléka a nevezési díjakból, 70 százaléka a szponzoroktól származik. Ez utóbbi közel harmadával csökkent a vállalatok megkurtított marketingbüdzséje miatt” – mondta Kocsis Árpád. A BSI-nél ennek megfelelően az elmúlt év a költségcsökkentés jegyében telt, spóroltak a béreken, beruházásokat, fejlesztéseket állítottak le, és mintegy 40 százalékkal kevesebbet költöttek reklámra. A versenyigazgató elmondása szerint eddig döntően nyomtatott szakújságokban, futómagazinokban hirdettek, de az elmúlt időszakban kezdtek áttérni az internetes reklámokra.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.