Fellendül a vallásturizmus

Célegyenesben van hazánk legnagyobb, a maga nemében egyedülálló vallási turisztikai beruházása, a túlnyomórészt uniós forrásokból megvalósuló, 3,5 milliárd forintos összköltségvetésű Hit és Egészség projekt. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található Nyírbátor önkormányzata, valamint három egyház által közösen megálmodott fejlesztéssorozat egyik fő elemeként a jövő héten adják át a felújított máriapócsi bazilikát, szeptember végére készül el a nyírbátori városközpontot átszelő történelmi sétány, jövő februárra pedig befejezik a sétány két végén elhelyezkedő református és minorita műemlék templomok átépítését.

„Az építési munkálatok már két éve folynak, a projekt célja pedig az, hogy felpezsdítsük a térség meglévő vallási turizmusát – amely elsősorban a máriapócsi kegyhely, illetve az ott tartott búcsúk köré épült –, és megtöltsük azt még több tartalommal, valamint összekössük a gyógy- és wellnessturizmussal. Azt szeretnénk, hogy a korábban gyakran csak egy napra érkező zarándokok hosszabb ideig maradjanak, más szolgáltatásokat is igénybe vegyenek, s ezáltal turistává váljanak” – magyarázta a Világgazdaságnak Máté Antal projektmenedzser. A teljes Hit és Egészség kiemelt turisztikai projekt költségvetéséből 2,4 milliárd forint származik uniós támogatásból, a maradékot az önkormányzat és az egyházak biztosítják. A beruházássorozat egyik első és egyben legnagyobb elemeként az idén áprilisban adták át az 1,7 milliárd forintból megépült nyírbátori Sárkány gyógy- és wellnessfürdőt.

Bár még nem fejeződött be a projekt, már most lehet érezni kedvező hatásait a térség turizmusára nézve: folyamatosan nő a vendégek száma, ennek köszönhetően pedig a projekttől független, de annak vendégszámára alapozó önálló turisztikai beruházások, fejlesztések is elindultak a városban. Többek közt új étterem és több megújult cukrászda, kibővített szálloda várja a vendégeket, a fürdő melletti kempingben pedig apartmanház-komplexum nyílt. Máté Antal a távlati terveikről elmondta: a Hit és Egészség projekt befejezése után sem állnak le a fejlesztésekkel, bár a mostanihoz hasonló nagyságrendű beruházásokra már valószínűleg nem lesz módjuk. A tervek között szerepel például a fürdő kapacitásbővítése, a korábban felújított Báthory-várkastély további történelmi elemeinek újraépítése, valamint a református és a minorita templomok altemplomainak és kriptáinak a felújítása. „Mindenképpen maradunk a megkezdett vallási és egészségturisztikai vonalon” – tette hozzá.

Szintén hatalmas munkálatok folynak több éve Pannonhalmán, ahol a bencések összesen 1560 millió forint uniós forrást nyertek az apátság fejlesztésére. A beruházás keretében 880 millió forintból megépült látogatóközpontot és éttermet a nyár elején nyitották meg. Az építkezések folytatódnak, ugyanis a pannonhalmi főapátság 600 millió forintos támogatást nyert turisztikai fejlesztésre, a támogatási szerződést a múlt héten írták alá. A fejlesztések révén el szeretnék érni, hogy másfélszeresére emelkedjen a látogatók száma, amely jelenleg évente közel 120 ezerre tehető.

A nagy beruházások ellenére a szakmabeliek szerint hazánkban jelenleg csekély a vallási turizmus jelentősége. „A szo-

cializmusban nem létezhetett vallási turizmus Magyarországon, ez a szegmens a rendszerváltás után indult növekedésnek. A szervezett belföldi utazásoknak azonban még ma is csak nagyjából öt-hat százaléka lehet vallási indíttatású” – magyarázta lapunknak Madari Gyula, a

arándokutakat is szervező Makrovilág Utazási és Zarándok Utazási Iroda igazgatója. Elmondása szerint irodájuk évente 50-60 belföldi zarándokutat szervez, összesen nagyjából négy-ötezer résztvevővel, külföldi útjaik száma meghaladja a százat, a résztvevőké a 18-20 ezret. Tapasztalatai szerint annak ellenére, hogy évről évre folyamatosan növekszik a hazai vallási turizmus, a Magyarországon működő közel ezer utazási iroda közül mégis csupán négy-öt foglalkozik hasonló szolgáltatással. Ennek egyik oka véleménye szerint az lehet, hogy az utakat gyakran maguk az egyházközösségek szervezik, valamint az is, hogy ezt a piaci lehetőséget eddig nem sokan ismerték fel, ismerték el. „E területen ráadásul szakemberhiány is van, hiszen kevés az olyan ember, aki a vallás és a turizmus nyelvén egyaránt beszél” – véli. A vallási indíttatású utazások megszervezése bonyolultabb feladat egy hagyományos úténál, hiszen például minden helyszínen biztosítani kell misézési lehetőséget, papot, templomot a hívők számára. Elmondása szerint a vallási turizmust is érintette a válság, kevesebben engedhetik meg maguknak a drágább utakat, ennek ellenére az igazán különleges események iránt most is tömeges az érdeklődés.

A szakirány alapozó tárgyai között szerepel többek között a szentírástudomány, teológiai, vallástudományi alapismeretek, egyháztörténet, szakrális művészettörténet, művelődéstörténet.

A szakirány alapozó tárgyai között szerepel többek között a szentírástudomány, teológiai, vallástudományi alapismeretek, egyháztörténet, szakrális művészettörténet, művelődéstörténet.-->