Gombamód nyíló kalandparkok

Új divathullám jellemzi a hazai turisztikai fejlesztéseket: az elmúlt években gombamód szaporodtak Magyarországon a gyakorlatilag sportos attrakciókat felvonultató erdei vidámparknak tekinthető kalandparkok. A legújabbat és egyben az eddigi legnagyobbat, az egymilliárd forintos beruházásból megvalósult Zemplén Kalandparkot nemrég adták át Sátoraljaújhely közelében. Az eddigi példák alapján elmondható, hogy magán- és állami cégek, valamint önkormányzatok is szívesen vágnak hasonló jellegű fejlesztésbe, amelynek megtérülését 5-10 évre tervezik.

„Összesen egymilliárd forintos beruházásból építette Sátoraljaújhely önkormányzata a Zemplén Kalandparkot, ebből 500 millió forint volt uniós forrás az Észak-Magyarország operatív program keretében, a fennmaradó rész pedig önerő. A létesítményt szintén az önkormányzat üzemelteti, nem hoztunk létre erre külön céget” – mondta a Világgazdaságnak Dankó Dénes, a város alpolgármestere. Elmondása szerint a céljuk az volt, hogy „négy évszakos” élményparkot hozzanak létre, amely az év minden napján tud szórakozási lehetőséget nyújtani a vendégeknek, ezáltal jelentősen fellendítheti a térség turizmusát. „A többek közt Kelet-Közép-Európa leghosszabb bobpályáját, télen-nyáron használható műanyag sípályát és hófánkpályát, valamint drótkötélpályát és kalandtúra-útvonalat is felvonultató komplexum reményeink szerint évi 200 ezernél is több látogatót vonzhat, ez esetben pedig a tervezett öt évnél hamarabb is megtérülhet a beruházás” – mondta az alpolgármester.

Tavaly is több kalandpark épült meg Magyarországon: júliusban nyitotta meg kapuit a Veszprém megyei Kislőd határában a Sobri Jóska Bakonyi Kalandpark, amelynek harminchektáros területén többek közt erdei drótkötélpark, mászófal, mountainbike-pálya, extrémhinta, lézerharc és horgásztó várja a látogatókat. „Több mint 200 millió forintot költöttünk a beruházásra, az összeg nagy részét önerőből biztosítottuk, a maradékot banki hitelből. Próbáltunk volna támogatásért is pályázni, de nem találtunk megfelelő kiírást” – mondta a Világgazdaságnak Jáger Balázs, a kalandpark társtulajdonosa. Hozzátette: az előzetes számításaik szerint körülbelül tíz év alatt térülhet meg a befektetésük, amellett, hogy a parkot a megnyitása óta folyamatosan fejlesztik. A tavalyi szűk szezon ellenére több mint 60 ezer látogatójuk volt, mivel az idén már április elsején nyitnak, a vendégeik száma meg is duplázódhat tavalyhoz képest.

Régebbi játékosnak számít a piacon a Pécs közelében lévő Mecsextrém Park, amely 2006-os megnyitása óta évről évre egyre több vendéget fogad. Itt többek közt erdei bobpálya, alpesi kötélpark és tiroli csúszópálya várja az érdeklődőket. „Tavaly a válság ellenére is nőtt a látogatottságunk, és meghaladta a 60 ezer főt” – mondta lapunknak Palka Réka, az állami tulajdonú Mecseki Erdészeti Zrt. által üzemeltetett ökotu-
risztikai élménypark vezetője. Az idén is jó szezonban bíznak, és a Pécs EKF programsorozattól is számítanak többletforgalomra. Elmondta: az élményközpont létrehozása 400 millió forintos kezdeti beruházást igényelt, de mivel évről évre történnek fejlesztések, mostanra a beruházás összértéke eléri a 800 millió forintot. Próbáltak pályázni támogatásért, a beruházásra nem kaptak pénzt, munkahelyteremtő támogatásban azonban részesültek. Elmondása szerint a céljuk az volt, hogy a harmadik évre már legalább nullszaldóval működjön a park, és ezt sikerült elérniük.
A jegyárpolitikájukról elmondta: közkívánatra a kezdeti egész és félnapos jegyekről átálltak arra, hogy a legolcsóbb, 400 forintos alapjegy mellett minden attrakcióra külön lehet jegyet venni, de van több kedvezményes, több játékot is magában foglaló jegyük. Hasonló stratégiát követnek a Sobri Jóska Bakonyi Kalandparknál is. „Az alapbelépőjegy árát, amelylyel a játszóteret, a kalandvárat, a fűzlabirintust, a sport- és biciklipályát lehet használni, alacsonyan szabtuk meg, hogy sok látogatót vonzzunk, illetve, hogy az alacsonyabb büdzsével rendelkező családok is élvezhessék a parkot, de tény, hogy az ebből származó bevétel még nem lenne elég a nyereséges üzemeltetéshez. Ehhez az is szükséges, hogy a vendégek a kalandpark fizetős szolgáltatásait, mint a drótkötélpálya, vízi dodzsem, légvár, mászófal is igénybe vegyék” – mondta Jáger Balázs. Hozzátette: mindezek mellett még számottevő bevételük származik a park területén található, szintén saját üzemeltetésű vendéglőből, kempingből és apartmanházaikból.
Mint azt a kalandparkok vezetői lapunknak elmondták, a vendégeik zöme a saját régiójukból, illetve Budapestről érkezik, de külföldi érdeklődők is gyakran megfordulnak náluk, főként Németországból, Auszt-
riából, valamint Dániából és Svédországból. A parkok a forgalmuk szempontjából kiemelten számítanak az iskolákra is, hiszen kifejezetten jó helyszínei lehetnek aktív osztálykirándulásoknak, erdei iskoláknak, de a családok és a diákok mellett fontos ügyfélkörnek számítanak a vállalatok is a különböző rendezvényeikkel, családi napokkal, tréningekkel.

Az első fokon hozott döntést a Védegylet megfellebbezte, mert az engedélyek körül szerintük nincs minden rendben.

Az első fokon hozott döntést a Védegylet megfellebbezte, mert az engedélyek körül szerintük nincs minden rendben. -->