Ma szavaz az Országgyűlés arról a határozatról, amelynek egyik célja a határon túli magyarlakta területekre irányuló osztálykirándulások eddigi tapasztalatainak áttekintése és egy olyan program kidolgozása, amely 2013-ig pályázati úton, azt követően pedig normatív módon támogatná az ilyen utakat. A tervek szerint pár éven belül évi 80-100 ezer diák is utazhatna állami támogatással a szomszédos országokba, az ilyen kirándulások pedig a hazai, illetve a határon túli turisztikai szolgáltatóknak több milliárd forintos piacot generálhatnak. A kormány a Határon Túli Magyar Oktatásért Apáczai Közalapítványt bízta meg a határon átnyúló kirándulások támogatásával kapcsolatos koncepció kidolgozására. A Világgazdaság Csete Örsöt, az alapítvány vezetőjét kérdezte arról, hogy a projektnek milyen üzleti hatása lehet.
„A koncepció alapját az idén már futó, összesen 215 millió forint keretösszeggel rendelkező Határtalanul program tapasztalatai adják. A pályázat keretében 2010-ben közel 6000 középiskolás látogatott el határon túli magyarlakta területekre. A támogatás a kirándulások teljes úti- és szállásköltségét finanszírozta, amely a kiadások négyötödét takarja. Nagy átlagban egy osztály egyhetes kirándulása egymillió forintba került” – mutatta be a program pénzügyi oldalát az alapítvány vezetője. Az iskolaközösségek 10-15 százaléka vette igénybe utazási iroda segítségét a kirándulás megszervezésében, a pályázatban arra vonatkozó kikötés pedig nem volt, hogy milyen szálláshelytípust kell az osztályoknak igénybe venni. A csoportok jelentős része mindazonáltal helyi kollégiumokban szállt meg.
Csete Örs szerint az egyik legfőbb tapasztalata a programnak, hogy bele kell vonni a kölcsönösség elvét, azaz, hogy a jövőben ne csak magyar osztályok utazhassanak állami támogatással külföldre, hanem a határon túli magyar iskolák diákjai is hazánkba. Mivel az csak a költségvetési törvény elfogadásánál derül ki, mekkora kerettel rendelkezik jövőre a program, így turisztikai hatásairól csak annak tudatában lehet érdemben nyilatkozni. Viszont ha sikerül elérni, hogy néhány éven belül évi 80-100 ezer diák utazzon határon túlra – illetve egy részük onnan hazánkba –, az valóban komoly, az osztályonkénti egymillió forintos átlaggal számolva körülbelül két-három milliárd forintos üzletet is jelenthet az itteni és a kinti szolgáltatóknak, utazási irodáknak, szállásadóknak, vendéglátóhelyeknek, buszkölcsönzéssel foglalkozó vállalkozásoknak.
„Már a most folyó program során is számos megkeresés érkezett hozzánk egyes szolgáltatóktól, hogy segítsünk nekik kapcsolatba lépni a pályázaton nyertes osztályokkal, leendő pályázó iskolákkal. Ha jövőre valóban országossá nő a program, és a szakközépiskolákon túl a gimnáziumokra és az általános iskolákra is kiterjed, akkor külön börzét szeretnénk szervezni, ahol például az iskolák és a szolgáltatók egymásra találhatnak. Emellett az internetes oldalunkon is tervezzük egy szolgáltatókereső funkció bevezetését” – mondta Csete Örs.
Az alapítvány elnöke kiemelte, a tanulmányi kirándulásoknak a közvetlen keresletnövelő hatáson túl jóval jelentősebb lehet a közvetett turisztikai hatása, ugyanis a több százezer iskolás, valamint családjuk a meglátogatott térség számára rendszeresen visszatérő vendéggé válhat.
A következő hetek menetrendjéről Csete Örs elmondta: november végére készülhet el a szomszédos országokba irányuló tanulmányi kirándulások részletes koncepciója, s reményeik szerint decemberben már kiírhatják az első pályázatokat, amelynek eredményeképpen jövő júniusra ki lehet hirdetni, hogy a következő, 2011/2012-es tanévben hány osztály és hova utazhat állami támogatással. A távolabbi tervek közt pedig az szerepel, hogy uniós forrásokat is bevonjanak a programba, mivel az beleillik a már meglévő EU-s diákcsere-akciókba, mint amilyen a Comenius és az Erasmus.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.