Indul a szezon a Balatonon

A hét végén elindulnak a Balatoni Hajózási Zrt. (BH) idei első utasszállító járatai Siófok és Balatonfüred, Fonyód és Badacsony között, valamint a Keszthelyi-öbölben. Horváth Gyula, a társaság vezérigazgatója az idei szezonnal kapcsolatban óvatosan csak annyit mondott lapunknak: üzleti tervükben nem számolnak azzal, hogy tovább csökken az utasok száma, és hogy ez valóban így legyen, nem emelik a tarifákat. Tavaly érezhetően kevesebb utast és gépjárművet szállítottak a BH hajói, csupán a kerékpárok száma nőtt, mintegy harminc százalékkal. A személyhajózás árbevétele hét, a kompoké hat százalékkal maradt el a 2008-as számoktól, viszont a cég által folyamatosan fejlesztett vitorláskikötők négy százalékkal többet hoztak.

A teljes beruházási összeg 352,4 millió forintra rúgott a 2008-as 261 millióval szemben. A beruházásokra egyebek mellett annak eredményeként jutott több pénz, hogy az elmúlt év elején a balatoni önkormányzatok 576 millió forintos tőkeemelést hajtottak végre a cégben. A fejlesztések egyik színtere a boglári kikötő volt: a 120 millió forintos beruházás eredményeként 44 hajóval nőtt a befogadóképessége, így meghaladja a 210-et. A kikötői infrastruktúra májusra befejeződő fejlesztése során új kikötőépület, park és parkoló is létesül. A kikötő összesen közel 300 millió forintba kerülő bővítéséhez és az infrastruktúra fejlesztéséhez 100 milliós támogatásra pályázott a társaság, ebből 89-et nyert el.

A Balatoni Hajózási Zrt. egyébként a legnagyobb vitorláskikötő-üzemeltető a Balatonon. Huszonkét kikötője 2180 hajó befogadására képes. A tíz, kizárólag vitorlások számára fenntartott egységen felül tizenkét olyan közforgalmú létesítménye is van, amelyet az utasszállító motorosok is használnak, de a vitorlázók itt is horgonyt vethetnek.

A BH a négy komp és a két éve közel 30 millió forintért vásárolt 13 fős Calypso gyorshajó mellett már csak 25 személyhajót üzemeltet, miután a Boglár motoros műszaki engedélye lejárt. A harmincas években épült hajó csupán több tízmillió forintos beruházás révén állhatna újra forgalomba. El kellett adni a két nagyvitorlás közül az egyiket: a háromfős legénységű, 25-30 utas szállítására alkalmas hajót nem tudták nyereségesen üzemeltetni; a huszonkét önkormányzat tulajdonában lévő cég talán az egyetlen olyan társaság a Balaton mellett, amely minden alkalmazottját bejelenti. A „maszekok” pedig évről évre élesebb versenyt támasztanak, már ha az egyenlőtlen feltételeket versenynek lehet nevezni – jegyezte meg a vezérigazgató.

Mindenesetre a BH arra tesz javaslatot a tulajdonosi körnek, hogy a hét elavult vízibusz helyett öt-hét éven belül vásároljon néhány nagyobb, korszerű hajót. Addig is évről évre fejlesztenek, oly módon, hogy egy-egy vízi jármű új, környezetbarát, kis fogyasztású motort kap. Tavaly például az 1927-ben épült Csongor nosztalgiahajó motorját cserélték ki, és megújult a kétszáz személyes Lelle motoros is. Hajófelújításokra az elmúlt évben összesen 64 milliót fordított a társaság.

Az előzetes adatok szerint a BH tavalyi árbevétele csekély mértékben ugyan, de nőtt, 1,976 milliárd forintra a 2008-as 1,968 milliárdról. Ebben komoly szerepe volt annak, hogy a cég siófoki szállodájában, a Mólóban a vendégéjszakák száma 22 százalékkal emelkedett. Ugyancsak nőtt a balatonboglári Sellő, valamint a szemesi Hattyú kemping vendégéjszakáinak a száma, miután törzsvendégkedvezménnyel csalogatták a nyaralókat. Így a cég szállásbevétele 37 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, de hozzá kell tenni, hogy 44 százalékkal csökkent az étkeztetésből származó bevétel.

Méltánytalannak tartja a vezérigazgató, hogy az újonnan kezdett kikötőfejlesztés előtt harminc évre szóló bérleti szerződést kellene aláírni, és annak lejárta után az akkor hatályos jogszabály alapján megtarthatják vagy visszaadhatják a területet az államnak, esetleg elbontják a kikötőt. Csakhogy a társaság némely kikötőjét még a 19. században létesítették.

Méltánytalannak tartja a vezérigazgató, hogy az újonnan kezdett kikötőfejlesztés előtt harminc évre szóló bérleti szerződést kellene aláírni, és annak lejárta után az akkor hatályos jogszabály alapján megtarthatják vagy visszaadhatják a területet az államnak, esetleg elbontják a kikötőt. Csakhogy a társaság némely kikötőjét még a 19. században létesítették.-->