„Az elmúlt 6-8 évben a magyarországi turizmus sokat veszített versenyképességéből, a turisztikai vállalkozások nehéz helyzetbe kerültek. Az ágazat helyzetét illetően beszédesek a számadatok is: 181 ország közül a turizmus növekedését nézve hazánk csupán a 136. helyen áll a világon, és ugyanez a helyezésünk, ha a turizmus gazdasági részaránya alapján rangsoroljuk az országokat” – kezdte előadását Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. Véleménye szerint ennek ellenére nagy lehetőség előtt áll a hazai turizmus, ehhez azonban jövőkép, stratégia kell, valamint a megvalósításukhoz szükséges eszközök. „A jövőképünk, hogy a nemzeti jövedelmen belül megkétszerezzük a turizmus teljesítményét, valamint részarányát és a világrangsorban a legjobb száz közé kerüljünk. Célunk, hogy az ágazatban a jelenlegi 320-350 ezer foglalkoztatottnak legalább a duplája dolgozzon” – vázolta. A stratégiával kapcsolatban Matolcsy György elmondta, annak egyik legfontosabb eleme, hogy a magyarországi turizmus fejlesztését egy tágabb kontextusban, az egészségiparba ágyazva képzelik el. A miniszter szerint a stratégia megvalósításának legfontosabb eszköze az új tízéves turizmus fejlesztési terv, amelyet a szakmával közösen alkotnának meg az év végéig, a turizmustörvény, valamint az ágazat számára kedvező gazdasági, üzleti klíma létrehozásával párhuzamosan. „A következő négy évben minden olyan adózási, szabályozási dologban, amelyben jelenleg hátrányban van a turizmus, javulás várható” – ígérte a tárcafő.
Horváth Endre turizmusért felelős helyettes államtitkár a fejlődés érdekében fontosnak tartja a kiemelt ügyek, területek kiválasztását, különösen azért, hogy a szakma azok fejlesztésére tudjon koncentrálni. Emellett a szakpolitikus szükségesnek nevezte, hogy megszűnjön a lefelé irányuló árverseny. Véleménye szerint úgy kellene kihasználni Magyarország költségelőnyét, hogy közben az árak nem csökkennek, hanem a piaci szereplők profitja nő.
Szemléletváltás és hatékonyságnövelés a MT Zrt.-nél
Az értékesítési szemlélet meghonosítását nevezte a fő feladatának a Magyar Turizmus Zrt. működésén belül Horváth Gergely, az új vezérigazgató. A korábbinál nagyobb hangsúlyt fektetnek majd a kommunikációs kampányok hatékonyságának, eredményességének a mérésére. „Meg kell tudni mondani, hogy az adott promóció hatására hány vendég jött hazánkba, hogy milyen a befektetett eszközök megtérülése. Ezek tudatában lehet eldönteni, hogy mit érdemes folytatni és mit nem”. A vezérigazgató ennek szellemében az egyik fő céljukat is számszerűsítette: a hazánkba érkező évi mintegy 40 millió külföldi közül csupán 4,4 millió, tehát alig több mint tíz százalék érkezik első számú nyaralásként, fő utazásként hazánkba, ezt a mutatót szeretnék 20-30 százalékra feltornászni. Horváth Gergely úgy véli, tulajdonosuk, az MFB is eredményorientáltságot vár el az MT Zrt.-től, ennek megfelelően alakítják a működésüket is. Átgondolják a társaság szervezeti struktúráját, csökkentik a működési költségeket, mindezt azért, hogy többet költhessenek marketingre. A marketingeszközök terén pedig erősíteni kívánják Magyarország online jelenlétét.
Molnár Gabriella. A Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetségének az elnöke. Az utazási irodák szempontjából a működésüket szabályozó 2/13-as kormányrendelet korszerűsítése lenne a legsürgetőbb, erről már korábban is folytak tárgyalások az előző kormánnyal, és majdnem tető alá került egy új rendelettervezet, de a tárgyalások októberben megszakadtak. Azt szeretnénk, ha olyan szabályozás lépne életbe, amely nemcsak az utasokat, hanem az irodákat is védi. Ám nem az anyagi biztosíték további emelése jelentene védelmet a csődök káros hatásai ellen, hanem a körültekintőbb engedélyezés, illetve a szigorúbb ellenőrzés. Az egyik legfontosabb teendőnek Magyarország marketingjének az erősítését tartom, az MT Zrt. büdzséjének növelését. Az ország és főleg Budapest infrastruktúráját pedig turistabarátabbá kellene tenni, ehhez fejlesztések szükségesek. Ilyen lenne többek között a reptérre vezető úthálózat, valamint a reptéri vonat shuttle fejlesztése, valamint a belvárosban található nemzetközi hajóállomás átépítése.
Vancsura Miklós. A Magyar Fürdőszövetség elnöke. A fürdők számára jelenleg az egyik legnagyobb problémát az elavult szabályozási környezet jelenti: az üzemeltetésüket szabályozó 1996-os rendelet a kihirdetése óta eltelt közel másfél évtizedben megjelent műszaki újításokat egyszerűen nem kezeli. A rendelet mihamarabbi megújítása tehát kardinális kérdés lenne. Szintén gondot okoz az EU-s szabványok alkalmazása, amelyek betartása elvileg kötelező, de legtöbbjük nem elérhető magyar nyelven. Szintén problematikus, hogy az OEP alulfinanszírozza a gyógyvizes kezeléseket, ezért egy hosszú távú finanszírozási rendszer kidolgozását javasoljuk. Emellett szeretnénk, ha a fürdőfejlesztésekre áttekinthető, versenysemleges támogatási rendszert alakítanának ki, amely a fürdők minőségjavítására, újrapozicionálására, szolgáltatásfejlesztésére helyezné a hangsúlyt. Szorgalmazzuk továbbá a fürdőszolgáltatások áfakulcsainak egységesítését is, a jelenleg három áfakörbe tartozó fürdőszolgáltatások ugyanis jelentős többletmunkát rónak az üzemeltetőkre.-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.