Mi lenne a külföldiek nélkül?

Főleg a budapesti üzleti turizmus, a városlátogatások és a gyógyszállodák (főleg Hévíz) forgalmának köszönhetően idén is jó hónapot zárt a turisztikai szakma májusban. A KSH legfrisebb adatai szerint főleg a külföldi vendégek miatt folytatódott a vendégéjszakák számának élénkülése a forgalom közel 80 százalékát kitevő szállodákban, melyben változatlanul a négycsillagosok szerepe volt meghatározó.

Májusban 8,8 százalékkal több külföldi vendég 11 százalékkal több vendégéjszakát töltött el a kereskedelmi szálláshelyeken, a belföldi vendégek száma ezzel szemben 4,4 százalékkal csökkent tavaly májushoz képest. 386 ezer külföldi vendég 1,064 millió éjszakát aludt nálunk, míg 333 ezer belföldi 710 ezret.

A szállodák szobakihasználtsága átlagosan 48 százalékos volt, ezen belül az ötcsillagosok 71, a négycsillagosok 56 százalékos foglaltságot értek el. Összességében az iparág bruttó árbevétele 24,3 milliárd forint volt, valamivel több, mint az előző év azonos időszakában.

„Nem tudjuk pontosan, hogy mi áll a belföldi vendégek csökkenése miatt, de biztos, hogy a magyarok vásárlóereje csökkent, aminek azonnali jele, hogy a fogyasztók többek közt kevesebbet költenek rekreációs és kulturális tevékenységekre, éttermekre és turisztikai szálláshelyekre” – mondta lapunknak Kovács István, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének főtitkára.
A vendégéjszakákban mért forgalom 60 százaléka, a szállásdíjbevétel közel háromnegyede származott a külföldiektől. A legjelentősebb küldő országokból érkező vendégek éjszakáinak száma – az Egyesült Királyság kivételével – nőtt. Sokéves visszaesést követően ismét élénkült a német vendégforgalom, különösen dinamikusan nőtt az osztrák, az olasz és az orosz vendégek száma.

A belföldi vendégforgalom visszaesése kilenc turisztikai régióból hatot érintett. Érdekesség, hogy a Győrben töltött vendégéjszakák száma 42 százalékkal nőtt, a soproniaké harmadával csökkent az év első öt hónapjában, így a megyeszékhely 1989 óta először teljesített jobban, mint a határszéli város. A Győrben töltött 130 ezer éjszaka motorja nem a turizmus, hanem az üzleti utazások szegmense, amit az is mutat, hogy a szállodák keddtől csütörtökig vannak leginkább kihasználva. Ennek fő oka az Audi-gyárbővítés és a beszállítók ehhez kapcsolódó beköltözése. Ugyanakkor Sopront kedvezőtlenül érintette a belföldi szabadidős turizmus gyengülése, miközben a várost nem jellemzik olyan, erősödő területek, mint a gyógy- és wellness-idegenforgalom.

A szálláshelyi kapacitásra egyszerre volt jellemző, hogy a gazdasági környezet változására reagálva a szállodák, a panziók, a kempingek egy része beszüntette működését, míg mások bővítették a kínálatot. Így május 31-én a szálláshelyek száma 2781 volt, ezen belül 933 szálloda és 1003 panzió működött. „Amióta nemzeti védjegy lett a Hotelstars szállodaminősítési rendszer, azóta ugrásszerűen megnőtt iránta az érdeklődés. Július 1-jétől már több mint 400 szállodát regisztráltunk a rendszerben, és 230 rendelkezik minősítéssel” – mondta Kovács István. Hozzátette: elsősorban a 4 csillagos superior szállodák szeretik a rendszert, ellenben a kicsik nem nagyon jelentkeznek, aminek a főtitkár szerint nem a tarifarendszer az oka, hanem az, hogy nehezen felelnének meg a követelményeknek.

Nem jó üzlet az olimpia?

A nagy várakozás ellenére a látogatók száma – érkezzenek Londonba belföldről vagy külföldről – a mélységekbe zuhant – számol be a Guardian. Az olimpiai játékok idején egyetlen szektor sem mentesült az optimista és néha irracionális áremelkedésektől. Ennek eredményeként a világ turisztikai szakértői eltanácsolták a látogatókat a brit fővárostól. Mára 35 százalékkal alacsonyabb a szállásfoglalások száma, mint egy évvel korábban, pedig átlagosan harmadával csökkentették a díjakat a szállásadók, legyen szó hotelekről, motelekről, vagy albérletekről.