Újabb cégkizárás a Simicska-galaxisban

Újabb ismert építőipari társaság közbeszerzésekből való hároméves kitiltását hagyta jóvá a Közbeszerzési Döntőbizottság. A jogi testület a határozatát éppen egy nappal azt megelőzően hozta meg, hogy napvilágot látott: a bíróság felfüggesztette a Közgép közbeszerzésekből történő kitiltásának végrehajtását.

Ezúttal a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. zárta ki hamis adatszolgáltatás miatt az általa kiírt közbeszerzésből (és ezáltal három évre a többiből is) a tenderen a legolcsóbb árajánlatot tevő Pentavia Kft.-t. A pályázatkiíró döntése július végén született, de a Pentavia megtámadta azt a Közbeszerzési Döntőbizottságnál, amely szeptember 17-i határozatában hagyta helyben a hamis adatszolgáltatást megállapító és kizáró pályázatkiírói döntést.

A közbeszerzést az M0-s autó­út vízelvezetése miatt szükséges törökbálinti vízrendezési beavatkozások kivitelezésére írta ki a NIF 2015 áprilisában. A munka becsült nettó értéke 200 millió forint volt. A NIF előírta a pályázatban azt is, hogy a jelentkezőknek milyen szakembereket kell felmutatniuk, és azoknak mekkora szakmai gyakorlatuk legyen.

Az ajánlatokat május 8-án bontották. Ekkor derült ki, hogy a nyolc jelentkező közül a legolcsóbban, 90 millió forintért a Pentavia végezné el a munkát. A második legolcsóbb, a Colas Hungaria Zrt. 99 millióval, mindenki más százmillió feletti összeget jelölt meg. A legdrágább A-Híd Zrt. kétszer annyiért dolgozna, mint a Pentavia, vagyis 180 millióért. A nyertesnek látszó cég azonban korán örült, ugyanis a NIF kizárta a pályázatból, arra hivatkozva, hogy hamis adatot szolgáltatott az egyik megjelölt szakemberének referenciáiról.

B. K. korábban a Közgépnél dolgozott soproni beruházásokon építésvezetői, valamint az M4-es autópálya kivitelezésén projektvezető-helyettesi, felelős műszaki vezetői beosztásokban 2007 és 2012 között, erről szóltak a benyújtott referenciái.

A NIF azonban megkereste Sopron polgármesteri hivatalát, az onnan kapott adatok alapján pedig arra jutott, hogy a Pentavia hamis adatokat szolgáltatott B. K. szakmai előéletéről, és ezért a közbeszerzési törvény alapján kizárta a pályázatból, ami egyben azt is jelentette, hogy három évig nem indulhat.

A Pentavia természetesen megtámadta a döntést, hiszen azzal lényegében elesik azoktól az állami munkáktól, amelyekből szépen profitált az elmúlt években. A Közbeszerzési Döntőbizottsághoz benyújtott beadványában egyebek között az írja, hogy az ajánlattevő célzott információkérései nem vezethetnek az ajánlattevők közbeszerzési piacról való hosszú távú kizárásához anélkül, hogy ajánlatuk érvényességét, illetve alkalmasságukat a közbeszerzési eljárás során bizonyíthatnák.

A Pentavia szerint a NIF az információkat kifejezetten azzal a céllal kérte, hogy őt kizárja az adott pályázatból, továbbá ezzel három évre az összes közbeszerzésből. A Pentavia benyújtotta azokat a dokumentumokat is, amely azt voltak hivatottak igazolni, hogy B. K. valójában megfelel a pályázat előírásainak.

A döntőbizottság azonban a napokban hozott határozatában megállapította, hogy a NIF megalapozottan zárta ki a Pentaviát hamis adatszolgáltatásokra hivatkozva. A döntőbizottság szerint a Pentavia nem valós alkalmassági adatok közlésével akart olyan helyzetbe kerülni, hogy az ő ajánlata megfeleljen a felhívásban elvárt feltételeknek. Ez a magatartás pedig önmagában sérti a verseny tisztaságát és az esélyegyenlőséget. A határozattal lényegében jogi pecsét került a Pentavia közbeszerzésekből történő hároméves kizárására.

A Pentavia tízmilliárdos nagyságrendű, stabilan milliárdos profitú építőipari céggé nőtte ki magát az elmúlt években. Részt vett a miskolci villamoshálózat fejlesztésében, a budapesti 1-es villamos vonalának felújításában, Sopron központjának megújításában, győri közműépítésekben, számos útépítésben és felújításban Nyugat-Magyarországon. Jelentős környezetvédelmi kármentesítési megbízásokat is végzett, például a Sármellék–Zalavár volt szovjet katonai repülőtéren, a simontornyai bőrgyár területén, valamint részt vett a kolontári vörösiszap-katasztrófa kárelhárításában is.

A Pentavia tavaly remek évet zárt, hiszen az előző évi 8,8 milliárdról 11,3 milliárdra nőtt az árbevétele. Ebből az építőipari cégek körében vágyálomnak számító több mint tízszázalékos árbevételarányos nyereséget, 1,4 milliárd forintos adózás előtti eredményt ért el. A milliárdos profit az előző években is megvolt, 2013-ban 1,1 milliárdot tett ki. Az adózótt nyereséget az elmúlt két évben a tulajdonos teljesen kifizette osztalékként. Ez a pénz a cégkivonatban szereplő adatok szerint Nagy Zoltánt gazdagította. Ő évekig a Közgép vezetője és igazgatósági tagja volt, mielőtt a Pentavia tulajdonosa lett.

A Pentaviát 2007-ben még családi bt.-ként alapította Szőke Gábor, aki jelenleg a Közgép cégjegyzésre jogosult dolgozója. A kft.-vé alakult Pentaviát 2010-ben vásárolta meg a Green Venture Invest AG. Ez a cég azon a svájci címen volt bejegyezve, mint akkor a Simicska Lajos és Nyerges Zsolt tulajdonában lévő Basis Invest GmbH. A Green Venture-től vette meg 2010-ben Nagy Zoltán. A Pentavia jelenlegi ügyvezetője Kreisz Zsolt, aki 2011-ben Szűcs Gábort váltotta a poszton. Kreiszt 2010-ben a magyar állam a GYSEV Zrt. felügyelőbizottsági tagjának delegálta, ettől a pozíciójától azonban a pentaviás kinevezésének évében, 2011-ben meg is vált.