„Siófokon nőttem fel, természetes volt, hogy idegenforgalommal fogok foglalkozni” – indokolja pályaválasztását Kovács Miklós. Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium napokban kinevezett turisztikai szakállamtitkára ma is a déli part fővárosának lakója. Kötődését a helyhez egy jó házassághoz hasonlítja, amelyben persze vannak jobb és rosszabb időszakok, de nagyon szoros kapcsolatot jelent.
Hasonlóan alakult a pályája is. Egy rövid kitérőtől eltekintve – amelyet 1999 és 2002 között egy közműcégnél töltött el – mindig turisztikai területen dolgozott. Hosszú ideig irányította a Somogy Megyei Idegenforgalmi Hivatalt (a későbbi Siotourt), amely akkor az ország egyik legnagyobb idegenforgalmi vállalkozása volt. Aztán a „kényszerpihenő után” a Magyar Turizmus Zrt. Balatoni Regionális Turisztikai Projektiroda vezetőjeként kapcsolódott be ismét az ágazat tevékenységébe. S mint fogalmaz: a visszatérés sikeres volt. Úgy érzi, azzal, hogy egy erős versenyben 16 nagyon felkészült szakember pályázatából az övét választották, a csúcsra ért. Persze – teszi hozzá – itt nem szabad megállni.
Olyan időszakban vette át a kormányt, amikor a turizmusnak nagyon erős kihívásokkal kell szembenéznie. Ehhez igazította a céljait is: a versenyképesség javítását, a nemzeti turizmus marketingforrásainak és hatékonyságának növelését, a turizmustudatosság fokozását. Mindezt a partnerség, a vállalkozói szféra, a kormányzat, az önkormányzatok és a régiók közötti együttműködés szorosabbá tétele mellett megvalósítva. Egyértelműen fogalmaz: reális esélyt lát arra, hogy Magyarország a Turisztikai Világszervezet (WTO) közreműködésével a Világgazdasági Fórum által összeállított versenyképességi rangsorban 2010 végéig öt helyet előrelépjen a jelenlegi 40.-ről. A határidő lejártával pedig majd lehet a miértekről beszélni, számon lehet kérni rajta – hangsúlyozza.
Feladatkijelölései a céljaihoz igazodnak. Végig kell vinni a turizmustörvény elfogadását, le kell vezényelni a 2007–2013 közötti fejlesztéseket. Előbbinél inkább eredményes, mint gyors szeretne lenni. A fejlesztéseket illetően pedig nem csupán azokra a befektetőkre koncentrál, akik az uniós források felhasználásával kívánnak beruházni a hazai turizmusba. Emellett – illetve épp e munkák részeként – újra kell gondolni, aktualizálni a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozóan elkészített turizmusfejlesztési stratégiát is – teszi hozzá.
Ki kell találni, fel kell építeni a „Magyarország brandet”. A márkát, amely tartósan idevonzza a turistákat, s tükrözi azt, amire az ágazat képes. De talán ez a legnehezebb feladat, hiszen számos rossz beidegződéssel is meg kell küzdeni.