Egyes országokban az e-kormányzás a közeljövőben olyan szerepet tölthet be, mint amilyet az ipari forradalom Angliájában a vasút vagy az ókori Rómában az utak: a digitalizált közigazgatás a gazdasági fejlődés infrastrukturális alapja lehet. Legalábbis erre utal Észtország példája, amely miután szegény és kevés erőforrással rendelkező államként függetlenné vált a Szovjetuniótól, húsz éve tervbe vette az elektronikus kormányzásra való átállást, mára pedig meghétszerezte GDP-jét. De pontosan milyen szerepet is játszott a gazdasági növekedésben az elektronikus közigazgatás, és mit üzen Magyarország számára az észtek példája?
Teljes mértékben digitalizált egészségügy és oktatás, internetes parlamenti választások, öt perc alatt online elkészíthető adóbevallás – ez csak néhány a háromezer szolgáltatás közül, amelyet az észt e-kormányzati portál kezel. Ezekhez kapcsolódnak a magánszektor által nyújtott lehetőségek, amelyeknek köszönhetően az állampolgárok például az elektronikus személyi igazolványukkal vehetnek igénybe tömegközlekedési szolgáltatásokat, vagy azonosíthatják magukat a banki tranzakciók során. Azt mondják, az elektronikus közigazgatási fejlesztéseknek köszönhetően az észt állam odáig jutott, hogy gyakorlatilag a világ másik feléről is el tudná kormányozni az országot.
De nem volt ez mindig így. Észtország a rendszerváltás után kicsi, szegény, saját identitását kereső és kevés erőforrással rendelkező országként kezdte. Korán megszületett azonban a konszenzus arról, hogy ilyen körülmények között az ország jövője csak az információtechnológiai szektor fejlesztésével biztosítható, amelynek alapja egy élenjáró elektronikus közigazgatási rendszer kell hogy legyen.
Ennek megfelelően a fejlesztéseket „tiszta lappal”, az alapoknál kezdhették, mindig gondolva azonban arra, hogy a szolgáltatások az igények jövőbeli változásainak megfelelően továbbépíthetők legyenek. Az észt elektronikus közigazgatásnak ma is két központi eleme van. Az első, az úgynevezett „X-Road” nevű rendszer a felelős a kormányzati és a vállalati szektor hálózatainak egymás közötti kommunikációjáért, lehetővé téve többek között azt, hogy az adóhatóság automatikusan ki tudja számolni a tartozásunkat a munkáltatónktól a bankszámlánkra érkezett átutalások alapján. Az X-Road ötletét egyébként 2001-es szakdolgozatában fogalmazta meg egy programozó, és az annak köszönhetően valósulhatott meg, hogy az országnak akkoriban nem tellett központi szerverre.
Észtország elektronikus közigazgatásának másik alapvető fontosságú eleme a hazánkban idén januárban megjelent elektronikus személyi igazolvány, amelyet bevezetésekor az emberek hasztalannak tartottak, „jégvakarónak” csúfoltak. Ezzel ma már nemcsak azonosíthatják magukat az állampolgárok a hatóságok előtt, hanem elektronikus aláírásokat is készíthetnek, megnyitva az utat maguk előtt a teljesen elektronizált ügyintézésre. Az igazolvány továbbfejlesztett, már működő változata SIM-kártyára van integrálva, így az észtek mobiltelefonjukkal is elérhetik az összes rendelkezésre álló szolgáltatást.
Az ország 1991-hez képest meghétszerezte GDP-jét, a The Economist pedig a világ legvállalkozóbb országaként írt róla. Felmérések szerint a növekedés egyharmadát Észtország az informatika előtérbe helyezésének köszönheti. Az elektronikus közigazgatási fejlesztések elsősorban azzal járulnak hozzá a gazdasági növekedéshez, hogy leveszik az állampolgárokról és a vállalkozásokról az adminisztráció terheit. Csak az elektronikus aláírás használata 500 millió dollárnak, vagyis az észt GDP 2 százalékának megfelelő összeget spórol az országnak, és az ügyintézés egyszerűsége miatt számos külföldi is szívesen fektet be az országba; másfél év alatt tízezren kértek erre használható digitális tartózkodási engedélyt.
Az észt sikertörténet azt példázza nekünk, magyaroknak is, hogy a 21. században, a tudás- és innovációalapú gazdasági környezetben hatalmas versenyelőnybe kerülnek azok az országok, amelyek a jövőjüket az elektronikus közigazgatási szolgáltatások kiterjesztésével alapozzák meg. Hazánk nagy lépést tett ebbe az irányba az elektronikus személyi igazolvány idén januári megjelenésével, amelyet azóta már közel egymillióan igényeltek, a kártya ugyanis az észt példához hasonlóan itthon is kulcseleme lehet az e-kormányzati szolgáltatások bővülésének. Ezt segítheti továbbá az is, hogy Magyarországon folyamatosan növekszik mind az internet-előfizetések száma, mind az okostelefon-használók aránya.
Fontos azonban megjegyezni, hogy Észtország teljes lakossága kisebb, mint Budapesté, és a hazai fejlesztések előrehaladását tovább nehezíti, hogy az internet adta lehetőségek kihasználásához szükséges készségek sem olyan elterjedtek, mint a balti államban. Ezért ahhoz, hogy Magyarország is meg tudja alapozni jövőjét az e-kormányzati fejlesztésekkel, az újabb és újabb szolgáltatások megjelenése mellett arra is szükség van, hogy már az alapfokú oktatásban is különös figyelmet fordítsunk a digitalizáció adta lehetőségek kihasználásához szükséges készségek elsajátítására.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.