Az Orbán-kormány az egészségügyben is egy unortodox megoldást választ

„Némi üzenetet is hordoz magában az egészségügyi államtitkár megjelenése egy ilyen rendezvényen” – mondta Zombor Gábor a Duna Medical Center magán-egészségügyi központ minapi megnyitóján. Több ez azonban, mint üzenet, különösen, hogy nem egyedül képviselte a kormányt: ott volt Sonkodi Balázs, a Miniszterelnökség stratégiai ügyekért felelős államtitkára és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgatója, Sélleiné Márki Mária is. Az első nyílt kiállás volt ez amellett, hogy a magyar kormány, ha ki még nem is mondja, immár nem tiltja, hanem megtűri, sőt, bizonyos értelemben támogatja is a magán-egészségügy térnyerését Magyarországon.

Hatalmas fordulat ez 2008-hoz képest, amikor a Fidesz-KDNP kezdeményezésére országos népszavazás söpörte el nem csak a vizitdíjat, de azt a tervet is, hogy az egészségügybe bevezessék a több-biztosítós modellt. Az elmúlt hat év alatt persze sok minden megváltozott: a Fidesz egymás után a második választást nyerte, és sokat tanult a vesztesek hibáiból, például lényegesen okosabban lát hozzá az egészségügyi rendszer átalakításához. Nem veri nagydobra a terveit – nem véletlenül nincs kormányprogram –, egyszerűen csendben, halkan, hogy senki meg ne hallja, a hátsó ajtón beengedi az egészségügybe azokat a szereplőket, akik megteszik neki azt a szívességet, hogy megteremtik a magán-egészségügyi rendszer működésének feltételeit.

Ha számba vesszük az utóbbi hónapok, évek történéseit, nem is kellene meglepődnünk ezen. 2011-ben a Fidesz az szja-törvény egyetlen szavas módosításával a munkáltató által finanszírozott magán-egészségbiztosításokat is adó- és járulékmentessé tette. Joggal feltételezhették akkor a szakértők – és a biztosítók is, amelyek ettől nem kevesebb, mint 50 milliárdos piacot remélnek –, hogy kétszintűvé, tb- és magánellátásra szakad az egészségügy.

Csakhogy, legalábbis hivatalosan, ez azóta sem történt meg, hiányzott ugyanis a változáshoz szükséges másik láb, a szolgáltatási oldal. Hiszen hiába vásárolhatunk elvileg plusz-szolgáltatásokat, ha nincs hol: márpedig a magán-egészségügyi szolgáltatásokat jelenleg szinte kizárólag hálapénz ellenében, vagy olyan rendelőkben lehet igénybe venni, amelyekben nem hogy NAV-pénztárgép, de számlatömb sincs.

Ezért nem állítja le a kormány az Uzsoki-modellt, ezért hallgatják agyon a magán-egészségügy közintézményeken belüli megjelenését most mindazok, akik annak idején habzó szájjal szidták miatt Molnár Lajos egészségügyi minisztert. És a kormány nevében ezért mert nyíltan a támogatásáról biztosítani egy magán-egészségügyi beruházást az egészségügyi államtitkár. Igaz, nem akármilyen projektről van szó: a Duna Medical Center majdnem 12 milliárd forintból épül meg, csaknem 600 embert fognak itt foglalkoztatni – nem véletlen, hogy a bejelentésen egymást érték a gyógyszeripari és orvostechnikai cégek vezetői, egészségügyi hatóságok első emberei, klinikaigazgatók, a klinikaigazgatók és professzorok.

A Fidesz az elmúlt években belátta, hogy az egészségügy kizárólag közpénzekből finanszírozhatatlan, és felismerte azokat a politikai és gazdasági érdekeket is, amelyek egyértelművé tették, hogy lépni kell. Ebben az országban is van egy fizetőképes kereslet a magas szintű egészségügyi ellátás iránt, amelynek lehetőséget kell adni arra, hogy itthon költse el a pénzét. S ha őket kiengedi a közintézményi ellátásból, azzal két legyet üt egy csapásra, mert azok is előbbre kerülnek például a várólistákon, akik kénytelenek beérni a tb-ellátással. Egyszerűen muszáj megnyitni a szelepet, hogy enyhüljön a nyomás.

Egy valódi, szinte teljes szolgáltatási palettát kínáló magánkórház az egészségbiztosítási piacnak is lökést adhat.