A gazdagabbak is jobban járhatnak a családi adózással
Az első alternatív forgatókönyvben 16 százalékos lineáris szja-t feltételeztek adójóváírás nélkül. A másodikban a jelenlegi kulcsokkal számoltak, de itt már feltételezték, hogy az adóalapot csökkenteni lehet az eltartott gyermekszám függvényében: a levonható összeg egy gyermek esetében egy-, két gyermeknél három-, ennél több gyermek esetében hatmillió forint. A harmadik forgatókönyvben az előzőhöz hasonló csja-val számoltak, de ezt kombinálták a 16 százalékos egykulcsos változattal. Azt számolták ki tehát, milyen jövedelmi réteghatásai lettek volna 2010-ben, ha a jelenlegivel szemben az említett változatok valósulnak meg.
A táblázat az egyes jövedelmi tizedekre történő hatást mutatja (az első tized a legszegényebbeket foglalja magában). A százalékos értékek a 2009-hez képest vett elmozdulásokat jelentik egy főre számítva. Természetesen a lineáris adókulcs érvényesítése önmagában a jövedelemkülönbségeket mélyíti, ebben a forgatókönyvben csak a felső négy jövedelmi tized helyzete javult volna. A csja a jelenlegi adózás mellett is a szegényebb rétegeknek kedvezett. A leginkább érdekes kérdés persze az, hogy a kettő eredője, azaz a harmadik forgatókönyv milyen eredményeket szolgáltat. A számítások szerint főleg a leggazdagabbak profitálhatnak ebben a változatban, a legkedvezőtlenebb helyzetbe pedig az amúgy sem elég erős középosztály kerül.
Az eredmények szerint – némileg meglepő módon – a „kombinált” forgatókönyvben, tehát az egykulcsos csja-rendszerben a kétgyermekesek járnak a legjobban, bár a legalább három gyermeket eltartók helyzete is közel hasonló mértékben javul, és a gyermektelenek járnak a legrosszabbul. A gyermekszám szerinti különbségek nagyobbak, mint a jövedelmi szint szerinti – mondják az Ecostat kutatói. A családi korösszetétel szerinti vizsgálatok azt mutatják, a változások haszonélvezői a többgenerációs háztartások lennének, de a csak fiatalokból álló családok helyzete is jelentősen javulna. A várakozásoknak megfelelően a csak idősekből álló háztartások helyzete lényegesen nem változna. A területi összehasonlítás szerint a harmadik forgatókönyv főleg az egyébként is legfejlettebb régióknak kedvez. A településtípus alapvetően nem differenciálta a jövedelmi helyzetet, bár a főváros helyzete valamivel jobbnak bizonyult az egyéb településekhez viszonyítva. Emellett jelentős különbség mutatkozott az aktívak javára. Némileg meglepő viszont, hogy az egy- és kétkeresős háztartások helyzete jobbnak bizonyult a három vagy több keresővel rendelkezőknél.
Egy újszerű közelítésmód
Az adórendszerbeli változások hatásvizsgálatának bevált módszere a mikro-szimuláció, amely a családok szintjén teszi lehetővé a modellezést. Az Ecostat-ban kifejlesztették az ún. ECOS-TAX modellt, amely ilyen közvetlen réteghatásokat tud számolni a KSH háztartás-statisztikai adatai alapján. A részletes jövedelmi adatokat a szabályozórendszer változásainak megfelelően lehet átvezetni egyik évről a másikra, majd az így kapott dezaggregált adatokból lehet számítani az egyes társadalmi csoportokra vonatkozó jövedelmi változásokat.A csoportokat bármilyen, a háztartás-statisztikában megjelenő ismérv, így pl. jövedelmi helyzet, lakóhely, családtípus szerint is lehet képezni.
A csoportokat bármilyen, a háztartás-statisztikában megjelenő ismérv, így pl. jövedelmi helyzet, lakóhely, családtípus szerint is lehet képezni. Igen érzékenyen érintheti a jövedelmi viszonyokat a családi adózás bevezetése -->
