Matolcsy: konzervatív polgári forradalom indult!
Június elejére világossá vált, hogy kormányzati beavatkozás nélkül nem tartható a 3,8 százalékos államháztartási deficit. Még nem lehetett tudni, hogy elfogad-e ennél magasabb deficitet az IMF, az Európai Unió és a pénzpiac. A miniszterelnök Brüsszelbe repült, és tájékoztatta az unió vezetőit a magyar helyzetről. Ekkor ütött vissza a múlt: az unió vezetői közölték, hogy miután Magyarország az egyetlen uniós tagállam, amely kétszeres túlzottdeficit-eljárás alatt áll, nem látnak lehetőséget a deficit emelésére. Az első és a második Gyurcsány-kormány már kétszer megbukott a vizsgán: 2005-ben és 2006-ban jelentősen túllépte a költségvetési törvényben rögzített deficit mértékét, ezért az ország – egyedül a tagállamok között – évente kétszer köteles bemutatni költségvetési számait az Európai Bizottságnak. A szocialista kormányok elengedték az államadósságot és a költségvetési deficitet, ezért az új kormány mozgástere nullára csökkent: mindenáron tartani kellett a 3,8 százalékos deficitet. A pénzpiac is szigorú volt: a görög, portugál, spanyol, brit és többi deficittúllépést bünteti, mert egy dominó megdőlése a többit is dönti. Bár a 27 tagállam közül legalább 18 esetében lesz 5 százalék feletti a deficit, a rossz tanulónál ezt nem engedik meg, mert egy globális dominóvilágban élünk: bárhol bárki dőlési szöget vált, mindenki előredőlhet.
A kormány mozgásterét az is szűkítette, hogy éppen június első hetében érkezett nem hivatalos bemutatkozó látogatásra az IMF delegációja. Ha az IMF is megállapítja, hogy nem reális a megállapodásban vállalt deficit, akkor dőlhet a magyar dominó.
A kormánynak három napja maradt a döntésre. Június első hétvégéjén rendkívüli kormányülésen a nemzetgazdasági miniszter előterjesztett egy versenyképességet javító programot, amely két – a neoliberális közgazdasági gondolkodás szerint nem öszszeegyeztethető – célt tűzött maga elé: az egyensúly beállítását és a növekedés újraindítását.
A program 5,1 százalékos minimális deficitszintből indult ki – az állami vállalatok és önkormányzatok konszolidációs igényét nem fogadtuk el – ezért a kormány intézkedéseivel ezt kell 2010 végére 3,8 százalékra csökkenteni. Az első akcióterv 29 lépése közül ezt célozza a 200 milliárd forintra emelt hitelintézeti járulék (bankadó), a 120 milliárd forintos rendkívüli költségvetési megtakarítás és a 98 százalékos, végkielégítéseket terhelő adó. Ezek együtt 5,1-ről 3,8 százalékra csökkentik a várható költségvetési deficitet, ezzel visszaállítják az egyensúlyt.
Ez automatikusan nem indítja újra a növekedést, ezért a kormány elfogadta a versenyképességi program második pillérét: a bürokrácia- és adócsökkentés első programját. A 3 éves adóreform első évében, már 2010 közepétől radikálisan csökken a társasági adó minden cégnél az adózott eredmény első 500 millió forintjáig, megszűnik 10 kisadó, amelynek a beszedése több költséggel járt, mint az adóbevétel, ezzel 58-ról 48-ra csökken az adónemek száma Magyarországon. A mai 51-ről 33-ra csökken a beruházási engedélyek száma. Egy sor más területen is – bérbeadás, pálinkafőzés, adományozás, élelmiszer-kistermelés, alkalmi foglalkoztatás – egyszerűbb lesz az adminisztráció. Az adó- és bürokrácialeépítő lépések közvetve segítenek, de a növekedés újraindításához a vállalkozókat közvetlen segítő lépésekre is szükség volt.
Ennek érdekében döntött a kormány a versenyképességi program harmadik pilléréről: az uniós források elbírálásának és kifizetésének gyorsításáról, továbbá az első Orbán-kormány támogatásával bevezetett Széchenyi-kártya beruházásokra való kiterjesztéséről 50 millió forintos értékhatárig. A lakáscélú hitellel rendelkezők közel harmada kerülhet kritikus helyzetbe, ez gazdasági és társadalmi feszültséget kelt, és rontja a bankok hitelportfólióját: erre dolgoz ki a kormány a bankszövetséggel együtt javaslatot nyár végére.
Ezeknek a lépéseknek a forrása a beinduló növekedés: a társasági adó 70 milliárd forintos, és a kisadók 15 milliárd forint körüli kieső bevételét a –0,4 százalék helyett +0,5 százalékra emelkedő növekedés 100 milliárd forintos várható többlet költségvetési bevétele ellensúlyozza.
Végül a negyedik pillér a jövőképről szól. 2011. január 1-jétől bevezetjük a 16 százalékos egykulcsos családi személyi jövedelemadózást, ezzel Magyarország követi a balti, orosz, szlovák és román adórendszert. 2011 és 2012 során olyan adórendszert hozzunk létre, amely egyszerűségével, alacsony adószintjével és széles adóbázisával a térség legjobb üzleti környezetét kínálja a vállalkozóknak. A világ 183 országa közül a mai 151. helyről 100. alá kívánunk lejönni teljes adóterhelésben, és a 138. helyről 90. alá adóbürokráciában: aki elment, jöjjön vissza, aki nem jött, most már jöhet. A közvetlen családi öröklés, ajándékozás adómentessé válik, az adózott jövedelemből fizetett családi kisegítő munka szintén: ez is az új iránytű része.
A második Orbán-kormány első akcióterve visszatérést jelent a konzervatív gazdaságpolitikához. Ebben egyszerre fontos a növekedés és az egyensúly, a foglalkoztatás és a beruházás. A konzervatív társadalmi felfogáshoz is visszatérünk: a család a társadalom alapegysége, az államnak nincs helye a családi szabadság körében.
Konzervatív polgári forradalom indult Magyarországon.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.