n Válságmechanizmusok kialakítása a csődközelbe jutott tagállamoknak

Az Európai Egyesült Államok létrehozása európai kormánnyal az élén ugyan még mindig az utópiák világába tartozik, de az elmúlt hónapokban számos javaslat elhangzott már, amely a nemzeti fiskális politikák transzparenciáját, előzetes és utólagos kontrollját, valamint a versenyképességi szempontok figyelembevételét célozza (ld. felsorolásunkat). Az intézményi és legitimációs problémákon túl a fő ellentét a monetáris unió két legfontosabb tagállama között feszül. Franciaország régóta pártolja a közös gazdasági kormányzást, de ezt dirigista felfogásból teszi: a munkaidőtől az adókig mindent harmonizálna, növelné a redisztribúciót, külön titkárságot állítana fel az euróövezet mellé, politikai ellensúlyt képezne a független EKB-nak, szorgalmazza a közös eurókötvény kibocsátását (hogy mások is Németországhoz hasonlóan olcsón jussanak piaci forrásokhoz). Berlin ezzel szemben szükségtelennek tartja új intézmények felállítását, viszont olyan automatikus mechanizmust szeretne kialakítani, amely mindenkit felelős költségvetési politikára és reformokra szorítana a versenyképesség növelése céljából, a szabályokat megszegő tagállamokat pedig szavazati joguk felfüggesztésével büntetné.
Akárhogy is alakul a közös gazdasági kormányzás jövője, az euróövezeten kívüli tagállamoknak igencsak meg kell fontolniuk a belépésüket. Nem véletlen, hogy Jean-Claude Trichet, az EKB elnöke a minap Tallinnban – az eddigi erőfeszítések elismerése mellett – arra figyelmeztette az eurót jövőre átvevő Észtországot, hogy az egységnyi munkaerőköltség növekedése korábban meghaladta a termelékenységét. Márpedig ennek megakadályozása komoly fiskális és szabályozási – azaz politikai – kihívás lehet az övezet olcsó és biztonságos finanszírozási környezetébe éppen csak betoppanó kelet-európai jelölteknek. Persze meglehet, mire Magyarország a pénzügyi unió kapujába ér, már nemcsak a monetáris politikát szabályozza egy független, technokrata intézmény, de a költségvetés vagy épp a bérek alakulása sem nemzetállami szinten dől el. Feltéve, ha Barroso intelmeit valóban megszívlelik a tagállamok.

Közös gazdasági kormányzás - Egy éve még nevettek volna ezen