BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Igazolták-e a várakozásokat az idei első pályázatok?

Nagy az izgalom a pályázati piacon. Az első – gazdaságfejlesztési – kiírásokra március 1-jétől megkezdődött a pályázatok beadása. A megkérdezett szakértők általában nem titkolják, hogy rendkívüli várakozással indultak el a 2007–2013-as időszak pályázati lehetőségeinek hosszú útján: sokat – és a jelenleginél többet – remélnek a pályázati rendszer reformjától, a Magyarország számára többszörösére nőtt európai uniós keret újszerű elosztásától.
2007.03.02., péntek 00:00

Ascsillán Endre
A PricewaterhouseCoopers pályázati szakértője
Hiányosságok
„Konkrét észrevételeim lennének. A nettó árbevétel növekedésével kapcsolatos elvárások három évre szólnak; nem derül ki, hogy az ötéves üzemeltetési kötelezettségű nagyvállalatoknak az utolsó két esztendőben milyen feltételeknek kell megfelelniük. A beruházás lezárását követően az átlagos nettó árbevétel alakulását cégszinten vizsgálják, holott a növekményre vonatkozó vállalásoknak csak a projekt által létrehozott kapacitásokra kellene kiterjedniük, mert ez fejezi ki jobban a fejlesztés sikerességét. Ráadásul a kiírások nem kínálnak megfelelő vissza nem térítendő támogatási lehetőséget a kis- és középvállalkozói kör egészére, és a pályázók a kiírások megjelenésével egy időben nem ismerhették meg a rendelkezésre álló visszatérítendő támogatások feltételeit.”

Lökkös Tibor
Pályázati szakértő
Projektszemlélet
„Az eddigi gazdaságfejlesztési kiírások kiküszöbölik a régi rendszer hiányosságait, mert a vállalkozásoknak most három kategóriában 1–5, 5–50, 50–500 millió forintos támogatásra lehet pályázni. A rugalmasság mellett további vonzerő, hogy komplex fejlesztési csomagok benyújtására is lehetőség van, ez valódi projektszemléletre utal. Ugyanakkor visszalépésnek tűnik a 30 százalékos támogatási intenzitás: ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy csak a tőkeerős cégek szállhatnak be az EU-támogatásokért folyó versenybe. Lehet dicsérni a pályázatkezelés egyszerűsítését, ám azt is látni kell, hogy még mindig olyan bonyolult számításokra van szükség a hibátlan pályázat elkészítéséhez, amelyhez nélkülözhetetlen a szakértő, csak kevés vállalkozó képes önmaga megbirkózni a feladattal.”

Lukács János
A Vanessia Kft. ügyvezető igazgatója
Szűk körnek szól
„Markánsan leszűkült az a vállalati kör, amely kedvezményezettje lehet az új pályázatoknak. Azzal egyetértek, hogy az állam meghatározott teljesítményt vár el a támogatásokért cserébe. Ugyanakkor hiányolom az ágazatok közötti különbségtételt, mert így könnyen előfordulhat, hogy az egyik szektort előnyös, a másikat hátrányos helyzetbe hozzák a kiírások. Meggyőződésem, hogy itt a feltételek mielőbbi finomítására lenne szükség. Azt pedig egyáltalán nem értem, hogy azok, akik tavaly eredményesen pályáztak a képzési kiírásokra, és megérezték a siker ízét, miért nem pályázhatnak újra az idén, már a 2008–2009-es projektjeik támogatására? Ez a kizáró feltétel szerintem ellentmond az egész életen át tartó tanulás és a humánerőforrás-fejlesztés stratégiai célkitűzéseinek.”

Maróczi Imre
A Pályázatírók és Tanácsadók Országos Szövetségének elnöke
Túlzott szigor
„Az új beruházási pályázatok rendkívül szigorú feltételei megdöbbentették a pályázókat és a pályázatírókat. A sokkal nehezebb beugró feltételek gyakorlatilag csak egy »cégkaszt« által teljesíthetők. A pályázatokat kiíró szervezet kommunikációja ma sokkal zavarosabb, mint az elmúlt években. Még a »végleges« felhívásokat is többször módosították egy hónap alatt, a legváratlanabb fejlemény azonban az volt, hogy közvetlenül a beadás első napja előtt (!) megduplázták az árbevétel-növekmény elvárását. Azok, akik már elkészítették a pályázatukat és éppen benyújtották volna, most újra számolhatnak, hogy képesek-e vállalni a nagyobb kötelezettséget. Ugyanakkor az is igaz, hogy akik átjutnak a tű fokán, a korábbinál nagyobb eséllyel kaphatnak vissza nem térítendő támogatást.”

Semperger Kinga
Az Árindex Forrásközvetítő és Beruházási Tanácsadó Kft. szakmai igazgatója
Több pozitívum
„Nagyon jó, hogy a vállalati kategóriákon belül külön megjelenítették a mikro- és kisvállalkozóit, mert így körülhatárolhatók lettek a lehetőségei. A Gazdaságfejlesztési operatív program másik pozitívuma az, hogy végre komplex vállalatfejlesztési projektekkel is lehet pályázni, így nem kell külön-külön támogatást igényelni oktatásra, eszköz- és gépbeszerzésre, informatikai fejlesztésre, tanácsadás igénybevételére. Az is kedvező, hogy a szempontrendszer és a pontozási kritériumok közzétételével a pályázók már előre kiszámíthatják, milyen esélyekkel indulhatnak a tendereken. A Társadalmi megújulás operatív program meghirdetett képzési pályázatánál viszont az a bökkenő, hogy kicsi a keret, így sok pályázó csalódhat.”

A szerző további cikkei

Vélemény cikkek

Továbbiak

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.