Államtitkár: a szakiskolák jobb hatásfokkal képeznek Kishantosnál

– Nagy port vert fel Kishantos ügye a közelmúltban, a biogazdaságnál úgy vélik, politikai támadásnak vannak kitéve.
– Kishantos ügye klasszikusan olyan eset, amely politikai hátszelet kapott. A biogazdaság földbérleti szerződése húsz év után 2013 őszén járt le, de már ezt megelőzően is problémák merültek fel, hiszen húsz évre haszonbérbe kapta a területet, ám a szerződés fejében vállalt fejlesztéseket nem valósították meg. Ezzel komoly, pénzben is kifejezhető kárt okozott az államnak. Az állam az erről szóló perben jogerősen nyert a kishantosi biogazdasággal szemben. Az ítélet szerint Kishantosnak – miután kárt okozott az államnak – 27 millió forintot kellett volna fizetnie. Ekkor még 2009-et írtunk, a Bajnai-kormány alatt történt mindez, tehát nehéz lenne azt állítani, hogy a jelenlegi kormány üldözetésének volt kitéve Kishantos. A biogazdaság 2010-ben aztán részletfizetési kedvezményt kapott, enélkül nem is tölthette volna ki a bérleti idejét.

– A pályáztatás során nem nyerhetett volna Kishantos?
– Az érintett földterületekre szóló pályázati kiírás egyértelműen a családi és egyéni gazdálkodóknak kedvez, hiszen a kormány ezeket próbálja segíteni. A kishantosi biogazdaság egy kft., amely tehát nem ez a kategória.

– Hogy látja a biogazdaság és az ezzel párhuzamosan működő népfőiskola munkáját. A civilek szerint itt kiemelkedő teljesítményről van szó.
– Nem vitatom azt a teljesítményt, amelyet a kishantosi biogazdaság, és a népfőiskola elért, de azt vitatom, hogy ehhez szükség van-e több mint 450 hektárnyi területre. Egy mezőgazdasági szakiskolának ma Magyarországon átlagosan 100 hektárnyi földje van, ekkora területen folyik az oktatás. Ezzel egy ilyen középiskola évente 400-450 gyereket képez, és ne felejtsük el, hogy itt államilag elismert, akkreditált képzésről van szó. Kishantoson azonban saját bevallásuk szerint a népfőiskola keretein belül is hozzávetőleg 200 embert képeztek az elmúlt húsz év alatt.

– Az is gyakran elhangzik a pályázat bírálói részéről, hogy a biogazdaság nagyon komoly minőségi előrelépést tudott megvalósítani, és sikeresen működik.
– Nagyon felháborodtak azon, amikor azt állítottuk, hogy egy átlagos magyar vásárló nem találkozhat a boltok polcain a kishantosi biotermékekkel, de végülis kiderült, hogy egy pékségnek szállítanak be egy alapanyagot.

– A területen előállított terményekről ugyanakkor azt állítják, hogy egy másik minőségi kategóriát jelentenek. A pályázat eredménye miatt nem következik itt be egy értékvesztés?
– Tiszteletben tartom, hogy ez a véleményük, de ez nem változtat azon a tényen, hogy lejárt a szerződésük, és most nem ők nyertek. A föld, amelyen gazdálkodnak nem az övék, hanem az államé, így jelenleg jogtalanul vannak birtokban.

– Azt állítják, azért nem adják át a földeket, mert a mezei leltár nem készült el, és nem fizették ki nekik a követelésüket. Ez jogos felvetés lehet?
– A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet már korábban levelet küldött nekik, hogy a földön pályáztatás lesz, ne kezdjenek munkába ott. Ha egyébként a kishantosiaknak van valami követelésük, érvényesítsék azt bíróságon, ehhez minden joguk megvan. Attól a tény még tény marad, hogy a föld nem a tulajdonuk.

– Az is felmerült a kishantosiak nyilatkozataiban, hogy a biogazdaság létrejöttét támogató Németország most valamiféle jóvátételt követelhet, amiért az érintett földeken nem folyik tovább a biogazdálkodás.
– Furcsa, hogy ők miért aggódnak ezért. Ha a német államnak lesz valamilyen követelése, igénye, nincs kétségem afelől, hogy ezt megpróbálja érvényesíteni. Ugyanakkor meggyőződésem, hogy nem lesz ilyen igényük.

Cikkünk a Vidékfejlesztési Minisztériummal együttműködésben készült.

Kampányügy a Gorzsai pályázata?

A hónap végén lezárul a Földet a gazdáknak program, amelynek keretében 250 ezer hektár állami termőföld bérletére pályázhattak gazdálkodók – jelentette ki Bitay Márton pénteken. A hódmezővásárhelyi Gorzsai Mezőgazdasági Zrt. földbérletével kapcsolatban – a társaságot Lázár Jánossal, a Miniszterelnökséget vezető államtitkárral hozták kapcsolatba – az ellenzék nem ismeri a tényeket – tette hozzá az államtitkár. A társaság 1300 hektárból 1200-ra egyedül pályázott, azaz itt nem is nyerhetett volna más. Mindez azt jelenti, hogy a korábban művelt 2500 hektáros területnek több mint a felére már nem nyert újra használati jogot a társaság – fűzte hozzá az államtitkár.