„Az állam is lehet jó gazda”

– A vagyonkezelő vezetőjeként osztja azt a gazdaságfilozófiai álláspontot, amely szerint az állami szerepvállalásnak – különösen válság idején – erősödnie kell?

– Az állami szerepvállalásnak racionális háttere van. Az állam által az elmúlt években megvásárolt vállalatok bevételének nagy része állami cégektől folyik be. Így ha ezek nyereséget termelnek, akkor egyrészt az állam a nyereség összegével csökkentheti saját költségeit. Ennél is fontosabb az a tény, hogy a munkahelyek megőrzése, a nemzeti vagyon védelme, a stratégiai ágazatokban az állami kontroll, valamint a megfelelő színvonalú szolgáltatás biztosítása elsődleges kormányzati célkitűzés. Ezért is fontos, hogy a rezsiköltség csökkentésében érintett vállalatok is bekerültek, bekerülhetnek az állam portfoliójába. Nem extraprofit elérése a cél, hanem a lakosság és a hazai vállalkozók védelme, például az árak szinten tartásával. És ez a helyzet például a gáztárolók esetében is. Az MNV Zrt.-nek – amely tulajdonosként felügyelte a folyamatot – az E.On gázüzletágának megvásárlásában komoly szerepe volt. Az elmúlt időszakban meghatározó vagyonelemekkel bővült a nemzeti vagyon. Az MNV Zrt. közvetlen kezelésében lévő vagyonelemek vagyonnyilvántartási értéke 2010-ben 1481 milliárd forint volt, 2012-ben – az előzetes adatok alapján – 1715 milliárd forint. Az ezekkel való felelős gazdálkodás, valamint a nemzeti társaságok hatékony működtetése nem csak jelen gazdasági körülmények között fontos.

– A közvélemény is jobban érzékelné az ügyletek racionalitását, ha – például a vételárról – bővebb tájékoztatást kapna.

– Több törvény és rendelet is szabályozza, mi minősülhet titkosnak, és hogy kinek van titkosítási joga. Bár az MNV Zrt. nem tartozik ezek közé, természetesen rá is vonatkoznak az üzleti titokra, minősített adatra és a döntés-előkészítési anyagokra vonatkozó rendelkezések. Az ilyen tranzakciókban emellett van egy másik fél is, amelynek szintén megvannak a saját szempontjai, jogai az adott ügylet titoktartására vonatkozóan. Az E.On–MVM-tranzakció esetében ismert, hogy az országgyűlés kezességet vállalt az adásvételi szerződésben meghatározott fizetési kötelezettség 80 százalékára, de összesen legfeljebb 256 milliárd forint megfizetésére.

– Miközben az MNV portfoliója bővül, a nagy állami vállalatok szinte mindegyikénél mélyreható változások zajlanak.

– Az egyik nagy projekt a Magyar Posta szervezetének és a működésének hozzáigazítása a liberalizált piachoz. Ehhez kapcsolódóan a vezetőségcsere már megtörtént az év elején. Folyamatban van a Volán társaságok átalakítása, és jól állunk a MÁV átalakításával is, amely 2015–2016-ban zárulhat le. Igaz, a munka egyes részei talán a tervezettnél lassabban haladnak, de az egyik legfontosabb, a személyszállítás és pályavasút szétválasztása például már megtörtént, 2013. június 1-től pedig létrejön a különálló szolgáltató központ, amely a csoporton belüli, jellemzően beszerzési, humán, logisztikai és informatikai jellegű szolgáltatásokat fogja végezni, ezzel is tisztítva a központi tevékenységeket, elősegítve a racionálisabb működést. Tavaly május óta a MÁV-nál is új menedzsment van, amely máris nagyon jó eredményeket ért el. Azt igyekszünk bebizonyítani, hogy az állam is lehet jó tulajdonos. Nem véletlen, hogy több nemzeti társaság, így a vagyonkezelő menedzsmentjében is többnyire a piaci szektorból érkezett vezetők dolgoznak. A dinamikus és projektszemléletű működés kialakítása kormányzati elvárásként fogalmazódott meg. Mi pedig üzletszerzési és költségmegtakarítási téren is igyekszünk olyan elvárásokat támasztani az általunk felügyelt vállalatoknál, amelyek az állami vagyon növekedését eredményezik.

– A MÁV ingatlanvagyonának hány százalékáról tiszta a kép? A rendszerváltás óta minden kormány megígérte, hogy rendbe teszi a társaság ingatlanvagyonát, de még senki sem ért a végére.

– Valóban, a MÁV átalakításába többek között éppen az ingatlan-nyilvántartás nehézségei miatt nem mert hozzákezdeni egyetlen korábbi kormány sem. A jelenlegi az első kormány, amely a hosszú évtizedeken át érintetlen struktúráihoz hozzányúl. Nemrég indult a munka második szakasza, amely az év végére befejeződik. Értékben nézve a MÁV ingatlanvagyonának a nagyobbik fele rendezett. A társaság saját tulajdonú ingatlanvagyona 120 milliárd forintra tehető, a vagyonkezelésben lévő rész pedig 360 milliárd.

– Mi lesz azokkal az önkormányzatoknak átadandó MÁV-ingatlanokkal – művelődési házakkal, sportlétesítményekkel –, amelyeket az önkormányzatok nem tudnak fenntartani?

– Ezeket ingyen adja át az MNV Zrt., és látjuk, hogy az önkormányzatok nagyobb része készül is a fenntartásukra.

– Mi lesz a kiürített, Lipótmező néven ismert rehabilitációs intézet sorsa?

– Becslések szerint egy legalább 40 milliárd forintos beruházással tehető rendbe az ingatlan, de ennek sem a befektetői, sem az állami forrását nem látom. Az illetékes szaktárcával folytatott egyeztetésen túlmenően az OPNI esetleges szélesebb körű hasznosítása érdekében egyeztetéseket folytatunk a Fővárosi Önkormányzattal és a kerületi önkormányzattal is. A hasznosítási koncepció kizárólag az egészségügyi intézményi övezet keretein belül lenne elképzelhető, a végleges koncepció az Emberi Erőforrások Minisztériumával kerül kialakításra, ez év végére várható.

– Az állami óriáscégek mellett az MNV sok száz kisvállalkozásban résztulajdonos. Mihez kezd velük?

– Ezek többnyire öröklés útján az államra szálló üzletrészek, rendszerint több éven át tartó jogi eljárás után kerülnek az állami tulajdonába, és rendszerint nem jelentenek tényleges értéket. Az állam több száz cégben kisebbségi tulajdonos, ami különösebb feladatokat nem támaszt: a többségi tulajdonosok nem kívánják kivásárolni az állami részt, az állam pedig nem adhatja át áron alul. Az „öröklött” cégek közül sok felszámolás vagy végelszámolás alatt áll, ezekkel külön osztály foglalkozik az MNV Zrt.-nél.

– Vannak azért működőképes állami kisvállalatok is.

– Azt tervezzük, hogy a jól működő állami kkv-kat külön csoportba soroljuk. Ezek kezelése más típusú, üzletorientált megközelítést igényel, amit a szervezeti struktúrában is célszerű érvényre juttatni.

– Mihez kezd az állam a rászálló szerzői jogokkal?

– Jelenleg mintegy 30 szerzői jog van állami tulajdonban, többek között Gazdag Erzsi műveié. De nálunk vannak a Záray–Vámosi énekes-házaspár dalai és Honthy Hanna operettprimadonna szerzői jogait is. Törekszünk ezen jogok megtartására.

– Az aranyat érő Gazdag Erzsi-versek mellett vannak az MNV-nek valódi aranytárgyai is. Ezeket is őrzik?

– Néhány ezerre tehető a – túlnyomórészt öröklés útján az államra szállt – aranytárgyak állománya. Tartunk nyilvános árveréseket, amelyek azonban nem mondhatók túlságosan sikeresnek, a nagy aukciósházakkal még mindig nem tudunk versenyre kelni. Az MNV Zrt. készlete kicsi ahhoz, hogy önálló üzletágat alapozzunk rá, ezért is merült fel egy Nemzeti Aukciós Ház létrehozása, amely az MNV értéktárgyai mellett – például – a NAV által lefoglalt tárgyakat is kezelné.