Az MVM jelezte, hogy erősítene a zöldenergia termelésében. Vannak már konkrét projektek?
– Magyarországon főként fotovoltaikus beruházásra kínálkozik lehetőség, az idén átadott pécsi napelempark volt a kísérleti projektünk. Hasonlókról be szeretnénk számolni még az idén és jövőre is. Közben vizsgálunk más technológiákat és külföldi lehetőségeket is. Romániában például már van vízerőművünk, reményeink szerint az év végéig lesz újabb. Ugyanott nap- és szélerőmű-lehetőségeket is keresünk. Magyarországon a megújulóenergia-alapú beruházások minden lépése, a tervezés, a kivitelezés és az üzemeltetés is érdekel minket.
Vannak már kiszemelt helyszínek?
– Végleges még nincs. Mivel a saját telephelyeinken a magunk urai vagyunk, ezek közül legalább nyolcon jelentős méretű naperőművet szeretnénk létesíteni.
A társaság stratégiájának másik fő pillére a külföldi terjeszkedés. Ezen a téren beért-e már valami?
– Fiatal moszkvai külképviseletünk például igen aktív. Nemcsak azért, mert cégünk két fő partnere, a Roszatom és a Gazprom is oroszországi, hanem mert Oroszország hatalmas piac, amelynek négy-öt új lehetőségét is vizsgáljuk. Elsőként a villamos energia nagykereskedelmében jelennénk meg, később szívesen beszállunk az áramtermelésbe is. Működik a brüsszeli irodánk, és ideiglenesen lesz egy pozsonyi is a szlovák uniós elnökség alatt. A Svájcban alapított MVM Internationalra azért jut komoly feladat, mert Svájc a trading nemzetközi központja, és mert e cégünk teljesíti majd a nukleáris tudásátadást, amelyről tavaly született magyar–szaúdi kormányközi megállapodás.
– Paks II. nem a mi tulajdonunk. Végleges döntés nincs az üzemeltetésről, de mivel mi értünk hozzá, célszerű lenne a nukleáris tudásunkat később, az MVM-csoporthoz tartozó Paksi Atomerőmű üzemidő-hosszabbításainak lejárta után is használni. Az üzemeltetés nem csak rutinfeladat, komoly innováció folyik közben. E munka során növeltük meg a blokkok teljesítményét, ennek köszönhetően nyílt lehetőség a blokkok üzemidejének meghosszabbítására, állhatunk át a 12 hónaposról a 15 hónapos üzemanyag-felhasználásra, és dolgozhatunk most is az üzemanyagcellák hatékonyságának növelésén az orosz gyártóval. Folyamatos feladat a fajlagos költségek csökkentése is.
Egy tavaly májusi szándéknyilatkozat alapján az MVM 25-ről 49 százalékra növelhetné a részesedését a ligniterőművet működtető Mátrai Erőműben. Mikorra várható megállapodás?
– Annyi az „előrelépés”, hogy nem tudtunk megegyezni a német tulajdonosokkal, részben anyagi okokból. Ám új helyzetet teremt az, hogy az eladó német RWE-csoport két részre válása után folytathatjuk a tárgyalásokat, és talán a közeljövőben meg is állapodunk.
Reálisnak tartja-e a Mátrai Erőmű lignitblokképítési tervét? Megvalósulhat-e a beruházás piaci alapon?
– A nagy károsanyag-kibocsátású szénerőművek helyzete ellentmondásos, mert létesítésük ellentétes a klímavédelmi célokkal, mégis több helyen, például Németországban is rendre újakat építenek. (Miközben atomerőműveket zárnak be.) A mátrai terv életképessége a majdani piaci körülményeken múlik. Egy ilyen beruházás a terv megszületése után még közel tíz évig is eltart. A Mátra helyzete annyiban könnyebb más társaságokénál, hogy van már ligniterőműre működési engedélye, van saját telephelye és lignitbányája is. Közel tízezer embert foglalkoztat, ásványvagyona pedig a gáz mellett a másik érdemi hazai fosszilis energiahordozó. A felsoroltak miatt szerintem mindenképpen foglalkozni kell az erőmű termelésben tartásával.
Milyen új hazai áramtermelési elképzelése van az MVM-nek?
– Tárgyalunk a Csepeli Erőmű megvásárlásáról. Ennek egységei már eddig is az MVM mérlegkörében működtek. Az erőmű a gönyűi és a Dunamenti 3. blokk után az ország legkorszerűbb gázüzemű létesítménye.
Az említett Dunamenti Erőművel volt egy „ügye” is az MVM-nek. Van itt előrelépés?
– Igen, sikerült egy jó tízéves vitát lezárnunk. Az akkori tulajdonos, az Electrabel elszámolási vita miatt támasztott követelést felénk. Az idén végre létrejött a peren kívüli egyezség.
Többször elhangzott, hogy az MVM vásárolna hazai áramelosztó-hálózatot is. Folynak-e konkrét tárgyalások?
– Egyelőre nem tárgyalunk, de nyitottak vagyunk a vásárlásra egyébiránt földgázhálózatok esetében is. Elsősorban mégsem a tulajdonlás, hanem az üzemeltetés érdekel minket. Az a célunk, hogy minél több végfelhasználóhoz érjünk el, nemcsak Magyarországon, hanem külföldön is.
Az MVM-hez tartozó Magyar Földgázkereskedő (MFGK) számára járna-e előnyökkel, ha Szlovákia felől is importálhatna orosz gázt?
– Az MFGK-nak – amely a hosszú távú magyar–orosz gázimportszerződés hazai tulajdonosa, ezzel a legnagyobb hazai földgáz-nagykereskedő – az a feladata, hogy a lehető leghatékonyabban hozza be a gázt. Tevékenységét természetesen jobban tudja optimalizálni, ha eggyel több szállítási iránnyal rendelkezik. Az egyébként, hogy miként tehető rugalmasabbá az orosz gáz importjának útvonala mennyiség és árak szempontjából, már terítékre került az orosz féllel folytatott legutóbbi, tavaly őszi tárgyaláson is. Az átadás-átvételi pontok kérdése a hosszú távú szerződésben rendezett, és megfelel mind az ellátásbiztonsággal kapcsolatos útvonal-diverzifikációs, mind a költséghatékonysági szempontoknak. Ettől függetlenül bármikor használhatjuk a magyar–szlovák vezetéket is. Ez csak azon múlik, hogy az mennyire versenyképes szállítási útvonal, azaz mennyibe kerül a cső használata, és milyen termék van a túlsó végén.
A magyar érdekek szerint a mostanitól mennyiben tér majd el az a magyar–orosz gázszerződés, amely a meglévő lejárta után lép hatályba?
– Magyarország éves gázigénye jelenleg mintegy nyolcmilliárd köbméter, ami kisebb, mint a szerződés megkötésekor volt. Az új szerződésnél különösen fontos szempont lesz, hogy a mennyiséget az akkori aktuális piaci helyzet határozza meg. Minden gázkereskedő igyekszik minél sokrétűbb portfóliót fenntartani, de – mint a térkép is mutatja – az orosz gáznak soha el nem hanyagolható súlya van a hazai ellátásban.
Mi a helyzet az MVM részvételével indult AGRI projekttel? Nem lenne célszerű felszámolni?
– Az említett portfóliószemlélet miatt nem, annak ellenére, hogy azzal kapcsolatban most nem folyik érdemi munka. Mégis életben kell tartani minden olyan szállítási projektet, amely valamikor működhet. E megfontolás helyességét igazolja két új fejlemény is: újból lendületet kap a Török Áramlat építése, illetve a múlt pénteken Budapesten aláírtak egy olyan térségi gázvezetéki megállapodást, amelynek megvalósításával a Kaszpi-tengeri és fekete-tengeri földgázforrásokhoz is hozzáférhetünk.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.